A Hubble-nél is jobb távcsövet készül az űrbe küldeni Kína. A kínai űrügynökség képviselőinek elmondása szerint az új eszköz hasonló lesz 1990-ben fellőtt rokonához, de 300-szor nagyobb látómezővel fog rendelkezni. Az egyelőre névtelen űrtávcső képes lesz összekapcsolódni Kína tervezett moduláris űrállomásával.
A dokkolás azért lehet fontos, mert a kínaiak ilyen módon könnyítenék meg az űrtávcső javítását és fejlesztését. Míg a Hubble esetében minden szereléshez külön űrsiklós küldetést kellett megvalósítani, a tervek szerint a kínai távcső működése során végig az űrállomás közelében fog tartózkodni, így ha bármilyen probléma adódik vele, annak személyzete megoldhatja azt.
Mielőtt ez lehetségessé válna, persze még számos dolognak meg kell valósulnia a kínai űrprogramból. Az új távcső tervezett startjával kapcsolatban egyelőre nincsenek információk, de a projekt vélhetően szorosan összefonódik az űrállomás fejlesztésével. Ez utóbbit azt követően kezdték el tervezni a kínaiak, hogy az Egyesült Államok többször is visszautasította a távol-keleti ország űrhajósainak részvételét a Nemzetközi Űrállomáson zajló missziókban.
A moduláris állomás előkészítéseként Kína 2011-ben pályára állította a Tienkung–1 nevű kísérleti állomást, amely elsősorban a leendő állandó bázison használt technológiák tesztelésére szolgál. A pici állomás két-három asztronauta néhány napos elszállásolására alkalmas, és az eddigi két emberes küldetés során az űrhajósok különböző kísérleteket végeztek el a fedélzetén. A mindkét végével dokkolni képes modul másolatait a jövőben a nagyobb űrállomás utánpótlással való ellátására akarják használni szállító járműként.
A kínai űrprogram következő fontos állomására még az idén sor kerülhet, hiszen 2016-ban tervezik felbocsátani az első állandóbb létesítményt, a Tienkung–2 nevű űrlabort, amely 3 fő 20 napig tartó elszállásolására lesz alkalmas. A harmadik kísérleti állomás, a Tienkung–3 a tervek szerint a 2020-as évek elején állhat pályára, és 40 napra elegendő oxigént és vizet hordoz majd. Az állandó, az ISS-hez hasonlóan folyamatosan bővülő moduláris állomás első elemének fellövésére csak ezt követően, legkorábban 2023-ban kerülhet sor, így az űrtávcső startja sem várható korábbra.
A teleszkópról, ahogy már említettük, egyelőre nagyon keveset tudni. Kínai források szerint a műszer tíz év alatt képes lesz az égbolt 40 százalékának lefényképezésére a Hubble legnagyobb felbontású képeihez hasonló minőségű felvételeket produkálva. A szakértők azt remélik, hogy az új műszer által szállított adatok révén olyan felfedezéseket tehetnek, amelyek segítenek jobban megérteni az világegyetem keletkezésének és fejlődésének folyamatát. Hogy milyen kamerák és más szenzorok lesznek a távcsövön, és hogy ezekkel konkrétan mit is akarnak elsődlegesen tanulmányozni a kutatók, arról ugyanakkor nem árultak el részleteket a fejlesztők, ahogy azt sem tudni, hogy egyáltalán megkezdődött-e már a műszer tervezése.
