A 4300 körüli ismert exobolygó között akadnak furcsa esetek, a 2017-ben felfedezett WASP–107b azonban a kuriózumok között is különlegesnek számít. A gigantikus méretű, de nagyon alacsony tömegű bolygó ritka anyaga mellett azért is furcsa, mert a magja is sokkal kisebb annál, mint amire a szakértők számítottak. Ami eléggé megnehezíti annak elképzelését, hogy hogyan is keletkezhetett ez a planéta.
A WASP–107b mindössze 9 millió kilométerre kering csillagától, egy narancs törpétől. Összevetésképpen a Merkúr és a Nap távolsága nagyjából 60 millió kilométer. Bár a WASP–107b csillaga egy kicsit hűvösebb a Napnál, ez így is azt jelenti, hogy 1,000 °C körüli hőmérséklet honolna a felszínén, ha lenne neki olyan.
Hasonló pozícióban keringő forró jupiterekből elég sokat ismerünk már az exobolygók észlelésének technikai körülményei miatt (ezeket ugyanis a legkönnyebb detektálni). A WASP–107b esetében azonban, ahogy már említettük, a tömeggel is gondok vannak: a csillagára kifejtett gravitáció alapján a bolygó mindössze 30-szor nehezebb a Földnél, míg a Jupiter 300-szor nehezebb bolygónknál. Vagyis bár a planéta átmérőre akkora, mint a Jupiteré, csak kétszer annyit nyom, mint a Neptunusz, és roppant ritkás anyaggal rendelkezik.
De hogyan formálódhat egy ilyen bolygó? A bolygóképződéssel kapcsolatos elméletek szerint a gázóriások esetében nem valószínű, hogy ezek csillaguk közelében keletkeztek, sokkal esélyesebb, hogy távolabb formálódtak, és csak később vándoroltak belsőbb pályákra. Ez történhetett a WASP–107b-vel is, amely ráadásul egy szomszéddal is rendelkezik: a friss észlelések alapján a csillag körül kering még egy bolygó, erősen elliptikus pályán, és jóval kijjebb, ami szerepet játszhatott a WASP–107b befelé vándorlásában is.
A bolygó szerkezete azonban távolabbi formálódás esetén is rejtélyes. A gázóriások a kurrens képződési modellek szerint először egy szilárd magra tesznek szert, majd ha ez elég nagyra nőtt, maguk köré gyűjtik a gázburkot is. Amikor elérik a Neptunusz méretét, a növekedés üteme – feltéve, hogy van elég gáz a környéken – jelentősen felgyorsul, a környező gáz tömegével ömlik a bolygó felé, amely hirtelen óriásira duzzad. A folyamat addig tart, amíg van utánpótlás. A szakértők azt gyanítják, hogy a WASP–107b esetében ebben a gyors gyarapodási szakaszban fogyhatott el a környező gáz, vagyis akkor, amikor a bolygó már méretes gázburkot szedett össze, de ez még elég alacsony sűrűségű volt.
A kutatók szimulálták, hogy ez hogyan történhetett, és ennek során újabb furcsaságra jöttek rá: a bolygó jelenlegi jellemzőit figyelembe véve annak magja legfeljebb 4,6 földtömegű lehet, ami viszont sokkal kisebb egy Neptunuszhoz hasonló méretű bolygó magjánál. Ez azt jelenti, hogy a bolygó tömegének 85 százalékát a légkör adja, ami óriási arány más gázbolygókhoz képest. A kutatók azt gyanítják, hogy talán a mag képződésekor is anyaghiány lehetett, gázból viszont akkor még volt bőven, ezért a kicsi mag is gyorsan kezdett magára burkot építeni.
