ÜTŐKÉPESEBB X86-64-ES PROCESSZORRAL JELENTKEZNEK A KÍNAIAK

A Zhaoxin jövőre piacra dobja a KX-6000-es sorozat tagjait, amelyek teljesítmény terén az Intel Core i5-ös és az AMD RYZEN 5-ös processzoraival is felvehetik a versenyt.
Víg Ferenc (J.o.k.e.r)
Víg Ferenc (J.o.k.e.r)
2018. szept. 25. 16:00
Ütőképesebb x86-64-es processzorral jelentkeznek a kínaiak

A Zhaoxin, amely mögött a VIA és a kínai kormányzat áll, év elején már bemutatott egy érdekes processzor-családot, a KaiXian KX-5000-et, amelynek tagjai ígéretesnek tűntek, de bizony még volt hova fejlődniük a nagy konkurensekhez képest. Akkoriban a KX-6000-es modellekről is érkezett némi hír, de ezekből csak annyi derült ki, hogy az új generáció természetesen erősebb lesz, mint elődje.

Most viszont végre újabb, konkrétabb információk is érkeztek, amelyek alapján egy egész ütőképes generáció képe rajzolódik ki. Míg a KX-5000-esek a TSMC 28 nm-es csíkszélességére támaszkodtak és 2 GHz körüli órajelen dolgoztak, addig a KX-6000-esek már a TSMC 16 nm-es gyártástechnológiája köré épülnek és a 3 GHz-es órajel elérésére is képesek. Az alapvető felépítés nem változott, vagyis továbbra is egy olyan processzorról van szó, ami maximum két darab négymagos modullal, azaz nyolc maggal rendelkezik, mellettük 8 MB-nyi másodszintű gyorsítótárral. A 16 sávos PCI Expess 3.0-s vezérlőezúttal is a kínálat részét képezi, a DDR4-es memóriavezérlő pedig már nem csak a 2133 MHz-es, hanemakár a 3200 MHz-es memóriamodulokat is kezeli. A DirectX 11.1 támogatással ellátott iGPU továbbra is a processzor része, csak úgy, ahogy a kijelzővezérlő modul is, ami átesett egy kisebb frissítésen, hogy naprakész lehessen.

Galéria megnyitása
A fejlettebb gyártástechnológia jóvoltából a KX-6000-es processzorok lapkái kisebbek lettek, mint a KX-5000-es sorozaté, ez pedig jótékonyan hat az előállítási költségek alakulására. Teljesítmény terén arra számíthatunk, hogy a Hyper-Threadingtámogatás nélküli KX-6000-es processzorok elérik egy hetedik generációs Intel Core i5-ös, illetve egy első generációs AMD RYZEN 5-ös sorozatú processzor szintjét, vagyis elődeikhez képest nagyjából 50%-kal lesznek gyorsabbak. Egy korábbi GeekBench pontszám azt is megmutatta, mire számíthatunk egy- és többszálas terhelés alkalmával. A több szálon futó tesztek alkalmával valóban sikerül megközelíteni egy Core i5-7400-as és egy RYZEN 5 1400-as processzor szintjét, az egyszálas teljesítmény azonban még elég karcsú. Az sajnos nem derült ki, hogy a teszteredmények melyik KX-6000-es sorozatú processzorhoz tartoznak – ez még árnyalhatja a képet. És a július 31-én feltöltött eredmények az elmúlt hónap optimalizációi hatására még javulhattak is valamelyest.

A gyorsulás egyébként nagyrészt az órajel-emelésből fakad. A KX-5000-es sorozat tagjai a WuDaoKou architektúra köré épültek, ami out-of-order rendszerben, SSE 4.2 és AVX támogatással működött, az újdonságok azonban már a LuJiaZui architektúrát használják, ami az aktuális információk szerint ugyanazokra az alapokra támaszkodik, vagyis ezen a szinten komoly változásra nem számíthatunk. Az új architektúra jóvoltából magasabb órajelen, jobb gyorsítótárazással, jobb memória-támogatás mellett működhetnek az új processzorok. A két architektúra közötti különbségekről a későbbiekben további információk is megjelenhetnek – most még nem áll rendelkezésre túl sok konkrétum. Annyi biztos, hogy a KX-6000-esek is rendekleznek VMX támogatással, ami a virtualizációval kapcsolatos feladatokról gondoskodik és az Intel VTx technológiájával is kompatibilis.

Fontos változás azonban, hogy a HFCBGA tokozást használó KX-6000-es processzoroknak már más a lábkiosztása, így a KX-5000-es modellekhez tervezett alaplapokkal sajnos nem kompatibilisek. Ez annak köszönhető, hogy a déli híd ennél a generációnál a processzor tokozásán belülre került, vagyis külön külső vezérlőre már nincs szükség.

A KX-6000-es processzorok kereskedelmi forgalomban valamikor a következő év folyamán jelenhetnek meg, így pontos tulajdonságaikról is ekkor hullhat le a lepel. Később viszont a KX-7000-es sorozat tagjai is bemutatkozhatnak, amelyek komoly előrelépést nyújthatnak elődeikhez képest. A KX-7000-esek a korábbi hírek szerint új architektúrát kapnak, 7 nm-es csíkszélességgel készülnek, PCIe vezérlőjük a 4.0-s szabvány köré épül, a beépített kétcsatornás memóriavezérlő pedig a DDR5-ös memória-szabvány támogatására is fel lesz készítve. Teljesítmény terén további növekedésre számíthatunk.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

20 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
cheatergs
cheatergs
2018. szept. 25. 19:18
#3

Máig nem értem, h a kínaiak h férhettek hozzá a VIA-n keresztül az x86-hoz, amikor tudtommal az Intel licencelése ezt nem teszi lehetővé.

Szvideo
Szvideo
2018. szept. 25. 21:10

Nyár közepén volt egy hír hogy az AMD technológiát liszenszel egy kínai cég, hogy szerverprocesszorokat gyárthasson... és ott leírják, hogy hogyan lehetséges kijátsznai az intel feltételeit :)

https://www.hwsw.hu/hirek/59071/amd-epyc-dhyana-hygon-szerver-x86-kina-processzor-thatic.html

j.panzer
j.panzer
2018. szept. 25. 16:48
#2

Taps, és meghajlás. Mindenféle irónia nélkül. 2 év alatt a semmiből eljutni oda, hogy nagyjából versenyképes procikat gyártanak, nem kis teljesítmény. Főleg, hogy mostanában az Intel visszafelé fejleszt.
Durva, amit a kínaiak leraknak az asztalra.
Ha a NAND termelésük is ilyen jó lesz, emelem kalapom, messze versenyképesebbek, mint amit vártam tőlük.

FELULET
FELULET
2018. szept. 26. 12:00

Jah, csak a csúnya tények azt mutatják, hogy a "nagy" nyugati cégek 200-300% profitot szeretnének és ezért akár kartelleznek is, míg Kínában már 5%-al is megelégszenek...

Amúgy meg te vagy aki elvagy tévedve itt. Kínában meglehetősen másképp működnek a vállalatok mint nyugaton. Profit nem feltétlen elsődleges cél(állam kitartja őket).
Persze ehhez mélyebben ismerni kéne a dolgokat... de egy 1milliárd+ emberrel rendelkező országban, egy nagyrészt állami cégnél inkább cél az, hogy az embereknek biztosítva legyenek az alapvető dolgok elérhető áron(és így csöndbe maradjanak), és nem az, hogy addig fejjék őket, amíg van mit lsd intel és a társai...

girhes89
girhes89
2018. szept. 25. 16:47
#1

A Zhaoxin, amely mögött a VIA és a kínai kormányzat áll....
Itt nem kell majd backdoorokat keresni, benne lesznek a specifikacioban :D

Bihus
Bihus
2018. szept. 26. 16:38

Húha, van itt sötétség...

A nagy nyugati cégeknek tipikusan otthon van a főhadiszállása, és a többi (pl. Magyarországon is) a kiszervezés. Nyilván a profit az elsődleges céljuk. Annyiért fogják árulni a termékeiket, amennyiért megveszik őket. Mint a kínaiak is, egyik sem jótékonysági intézmény. Mindenhol a gyártási költségeket szeretnék minél jobban lenyomni. Csak a nyugati cégeknek munkaerő, adminisztráció, és főleg a legális oldal betartatása miatt jóval nagyobbak a költségeik is, mint a kínaiaknak, ami nyilván ráépül az árra. Ezt az átlagember, aki csak annyit lát, hogy a zintel drágább, mint a lopott kínai proci, nem érti, nem látja át.

Ő tapsol annak, hogy a kínaiak kvázi ellopják azt, amit a nyugati, taiwani, akármilyen fejlesztés legálisan, a jogszabályokat betartva kifejlesztett, mert olcsóbban fogja megkapni. Nem érti, hogy ez hosszú távon neki sem jó.

Ez a nyugatnak a maga által ásott sírja, az egyik tényező az olcsó kínai/távolkeleti munkaerő, a másik tényező pedig a kínai belső ipar, ami szemrebbenés nélkül másol mindent, és maga aztán még olcsóbban/rosszabb minőségben gyártja.

Leírtuk már ezerszer, a kartellezés sem szép dolog, egy normál cégnek nem így kellene működnie, és vannak szankciók is ez ellen. Viszont az Intel pl. nem kartellezik, hanem csak szinte monopol helyzetben van, a piaci fölényét árazza be. Amint versenyhelyzetbe kerül, kénytelen lesz árat csökkenteni. Ha meg a kínaiak folyamatosan lopják a licenszeit, lenyúlják a fejlesztéseit, akár csődbe is mehet hamar, bár az első az AMD lesz, nyilván, mert ők sokkal kisebbek. Akkor aztán majd lehet majd tapsolni, mikor Kína megveszi kilóra. Istenem, néha komolyan csodálkozom, milyen sötétség uralkodik a fejekben.

Vissza az oldal tetejére