Az Amerikai Egyesült Államok és Kanada között finoman szólva sem felhőtlen a kapcsolat, a felek között egyre növekvő feszültség húzódik, ami eljuttatta a kanadai kormányzatot arra a pontra, hogy egyre inkább próbálnak függetlenedni közvetlen szomszédjuktól. Ennek részeként ismét előtérbe került egy régóta dédelgetett projekt, amelynek keretén belül Európa és Kanada között közvetlen digitális kapcsolatot hoznának létre egy új mélytengeri kommunikációs kábel lefektetésével, ami 2800 mérföldnél is nagyobb távolságot hidalhat át.
A projekt a Leif Erikson nevet viseli és meglehetősen költséges vállalkozásnak ígérkezik: nagyjából 620 millió dollárba kerül a kábel lefektetése. A téma azért került elő, mert Mark Carney kormányzata úgy látja, kulcsfontosságú az ország infrastruktúrájának biztosítása, ennek része a kommunikációs infrastruktúra is. Jelenleg Kanada nem rendelkezik közvetlen kommunikációs kapcsolattal Európa felé, a mélytengeri kommunikációs kábelek többsége az Amerikai Egyesült Államokon keresztül jut el a térségbe, ezek közül pedig egyik sem tartozik kanadai tulajdonú céghez. A legnagyobb mélytengeri kommunikációs kábel Japánnal köti össze az országot és az Alphabet, a Google anyavállalatának tulajdonába tartozik.
A kábel lefektetésével kapcsolatos munkát egy norvég cég, a Bulk végezné, amely 6200 mérföldnél is több kábelt fektetett már le helyben és a tengeren, azaz bőven van gyakorlata a munkában. A vállalat ráadásul úgy szeretné kialakítani a mélytengeri kommunikációs kábelhez tartozó infrastruktúrát, hogy az profitáljon a norvég lehetőségekből, már ami a megújuló energiák bevetését illeti. A Bulk társalapítója, Peder Nærbø nagyjából öt éve próbálja elérni, hogy a projekt megvalósuljon, de eddig még nem koronázta siker a törekvéseit, viszont mióta az USA és Kanada között elkezdett megromlani a viszony és geopolitikai feszültségek keletkeztek, megváltozott a „játéktér”, immár fontossá vált a Leif Erikson projekt mielőbbi végrehajtása.
A beruházást számos kanadai vállalat és befektető támogatja, de még tervezés alatt áll, ugyanis a feleknek azt is ki kell találniuk, merre haladjon a kábel nyomvonala, valamint a szárazföldi nyomvonalat érintő térségek vezetőivel és lakosságával is meg kell állapodniuk – ez nagyjából 1180 mérföldnyi távolság leküzdését jelenti. Norvég részről az ország legdélebbi pontjából indulhat a kábel, majd a Happy Valley-Goose Bay térségében ér partot, ami Kanada legkeletibb pontja Új-Fundland és Labrador térségében. Innen szárazföldi nyomvonalat alakítanak ki, ennek keretén belül a kábel áthalad Quebec területén, majd megérkezik Montreálba.
A témával kapcsolatban 2026. október 29-én, egy európai-kanadai találkozó keretén belül láthatnak napvilágot újabb információk, ugyanis egy Montreálban tartandó tanácskozás eredményeként meghatározzák a módját, hogyan erősítsék a digitális összeköttetéseket Európa, Kanada, illetve Ázsia között egy új mélytengeri kommunikációs kábelinfrastruktúra segítségével.
