Új célpontot találhattak az agyi öregedés kezelésére

Egy érfalban termelődő fehérje szintje a korral nő, és ez egy új teória szerint közvetlen kapcsolatba hozható az idős agy túlfokozott immunműködésével.

Új célpontot találhattak az agyi öregedés kezelésére

Az idős vér nem tesz jót az agynak: az elmúlt évek folyamán kísérletek sora igazolta, hogy az idősebb egerektől vagy emberektől levett vér fiatal egerekbe fecskendezve rontja azok kognitív funkcióit és általában az agy egészségét is. A fiataloktól származó vér ugyanakkor javítja az idős agyak működését.

A vonatkozó eredmények jelentős része Tony Wyss-Coray stanfordi neurobiológiai laborjából származik, ahol a szakértők azt próbálják felderíteni, hogy a vér mely összetevői felelhetnek ezekért a hatásokért. Egy korábbi vizsgálat során azonosítottak is egy fehérjét, amelynek vérbeli szintje az életkor előrehaladtával csökken, és amely nagyon jótékony hatással van az agyműködésre.

Wyss-Coray új kutatása során arra volt kíváncsi, hogyan kommunikálnak a vér molekulái az agy sejtjeivel. Képesek közvetlenül kapcsolatba lépni ezekkel, vagy közvetve, talán csak a vér–agy-gáton keresztül kommunikálnak a neuronokkal? A kutató és kollégái abból indultak ki, hogy a legnyilvánvalóbb érintkezési pontot az idegsejtek és vérösszetevők között az erek jelentik, így azt kezdték tanulmányozni, hogy vannak-e olyan fehérjék, amelyek a korral szintén változnak és működésük a véredényekhez kötődik.

Rá is akadtak egy fehérjére, amelyből idősebb korra egyre több lesz: a VCAM1-et az erek endotél sejtjei termelik, és majd a protein immunsejtekhez kapcsolódik. Sérülés vagy fertőzés esetén mennyisége megnő, amivel immunválaszt indít be. A kutatók először azt vizsgálták meg, hogy a vérben megfigyelhető magasabb VCAM1-szint esetén az agyi erek endotél sejteihez is több VCAM1 kapcsolódik-e. És úgy találták, hogy a kérdéses sejtek 5 százalékánál ez a helyzet. Amikor ezeket a sejteket közelebbről is megvizsgálták, kiderült, hogy azok számos gyulladásserkentő citokinreceptort is hordoznak.

Galéria megnyitása

A következő kérdés az volt, hogy ezek a VCAM1-et fokozottan termelő sejtek csak „melléktermékei” az agy öregedésének, vagy aktív szerepet játszanak a funkciók romlásában. A szakértők már korábban megfigyelték, hogy az idősödő agyakban az immunsejtek túlműködnek: a mikroglia gyulladásos állapotba kerül, és citokineket, illetve szabadgyököket szabadít fel, tovább rontva a helyzetet, ahelyett, hogy javítana azon.

A kutatók két módon blokkolták a VCAM1-et: egyrészt törölték a fehérje génjét az egerek agyi sejtjeiből, másrészt olyan antitesteket fecskendeztek az állatokba, amelyek megkötötték a fehérjéket, és nem engedték máshoz kapcsolódni. Mindkét módszer megakadályozta az agy öregedését az idős vérrel kezelt fiatal egerekben, és visszafordította az öregedés biológiai jeleit az idősebb egerek agyában. Utóbbiak a tanulási és memóriateszteken is remekül teljesítettek: kognitív funkcióik olyan szinten működtek, mintha újra fiatallá váltak volna.

A kutatók teóriája szerint a háttérben az húzódik, hogy az idősebb vérben a citokinek több VCAM1 termelésére ösztönzik az agyi endotél sejteket. A VCAM1 aztán leukocitákkal kapcsolódik össze, ami aktiválja a mikrogliát, gyulladásos környezetet hozva létre, és lelassítva az emlékezet működésében kulcsszerepet játszó hippokampusz idegi őssejtjeinek működését.

Galéria megnyitása

Ha ez valóban így van, és sikerül felderíteni a folyamat pontos molekuláris útvonalát, az több ponton is támadható lehet, újfajta kezeléseket téve lehetővé. Például meg lehetne akadályozni a leukociták és a VCAM1 összekapcsolódását. És ahogy a kísérletekből kiderült, ehhez nem is kell feltétlenül átlépni a vér–agy-gáton, hiszen a VCAM1 a „fal” innenső oldalán van, mondják a szakértők. Az agyat célzó kezelések egyik nagy kihívása, hogy nagyon nehéz bármilyen hatóanyagot bejuttatni oda, ezen molekuláris útvonal révén viszont ez is megoldódhat.

A potenciális kezelések kapcsán persze problémát jelenthet, hogy a rendszerbe való beavatkozással az immunrendszer egyik elemének működése gátlódik, aminek szintén lehetnek negatív következményei. Már jelenleg is forgalomban van egy gyógyszer (TYSABRI), amely a leukocitákhoz kötődve akadályozza a VCAM1 kapcsolódását. A szklerózis multiplexre adott hatóanyag komoly problémákat okozott azon betegeknél, akik egy bizonyos vírusfertőzésben szenvedtek a kezelés megkezdése előtt. A nem vírusos pácienseknél ugyanakkor kifejezetten hatásosnak bizonyult a szer.

Egy másik lehetőséget jelenthet a VCAM1 fiatalkori szintjének helyreállítása a teljes gátlás helyett. Így az immunválasz továbbra is működhetne, ha szükség van rá, de nem tudna túlműködni. Hogy ez megvalósítható-e, azt egyelőre nem tudni, de Wyss-Coray és kollégái dolgoznak a probléma megoldásán. A legnagyobb kérdés pedig, ahogy oly sok hasonló kutatás esetében, hogy az egereken bevált módszerekből lehetséges-e hatékony emberi terápiákat létrehozni. A szakértők jelen esetben azért optimistábbak a szokásosnál, mert emberi vérplazmát már használtak kísérleteik során.

Arra azonban, hogy valóban beválnak-e az ilyen kezelések majd csak a klinikai kísérletek után derül sor. A kutatócsoport elsőként olyan betegeken akarja kipróbálni a VCAM1-antitesteket, akik egy sztrók nyomán kognitív hanyatláson mentek át. A szakértők azt remélik, hogy módszerükkel helyreállíthatják a kiesett agyi működéséket. Ilyen antitestekből többféle is rendelkezésre áll, bár a TYSABRI forgalomba hozatal után a legtöbb gyógyszergyár felhagyott saját verziójának fejlesztésével. De ha szükség van rájuk, az adatok megvannak, így gyorsan újraindulhat a fejlesztés, mondja Wyss-Coray.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward