TÖBB MINT 1000 ÚJ ASZTEROIDÁT AZONOSÍTOTTAK CIVILEK SEGÍTSÉGÉVEL

Az önkéntes résztvevőkkel zajló citizen science projekt keretében a Hubble régi felvételeit elemezték, a munkát mesterséges intelligencia is támogatta.
Jools _
Jools _
2022. máj. 13. 14:24
Több mint 1000 új aszteroidát azonosítottak civilek segítségével

A Hubble Asteroid Hunter nevű projekt nem egészen három éve indult, és elképesztően eredményesnek tűnik. A projektben résztvevő civilek egy gépi tanulásra képes algoritmussal megtámogatva 1031 olyan nyomot találtak a felvételeken, amelyek nem ismert aszteroidákhoz tartoznak. Ezzel az ismert kisbolygók mennyisége nagyjából egy százalékkal növekedett.

A Zooniverse nevű citizen science kollaboráció részét képező kezdeményezésben a résztvevők 37 ezer régi Hubble-felvételt vizsgáltak meg. A Hubble egy tipikus megfigyelés alkalmával 30 percig figyel egy-egy égterületet. Az önkéntesek azt vizsgálták, hogy ez idő alatt látszik-e olyan nyomvonal a képen, amelyet egy, a megfigyelt objektumoknál jóval közelebbi és gyorsabban mozgó aszteroida húzott. A képbe beeső, a Nap által megvilágított kisbolygók ugyanis apró, de jellegzetes, íves nyomokat hagynak hátra ezeken a képeken.

Galéria megnyitása

A projektet felügyelő kutatócsoport nemrégiben az Astronomy & Astrophysics oldalain közzétett tanulmányban értékelte az eddigi eredményeket. A munka úgy zajlott, hogy az emberi elemzők megjelölték a gyanús nyomvonalakat, majd az így felcímkézett képek alapján a gépi tanuló algoritmus is egyre inkább beletanult ezek azonosításába. Az algoritmust aztán újabb archív fotókra eresztették rá. A rendszer és a civilek 1701 nyomvonalat azonosítottak, amelyek közül 670 tartozott olyan aszteroidákhoz, amelyek már korábban is ismertek voltak.

A módszerrel a szakértők szerint más nagy méretű adatbázisok is hatékonyan átvizsgálhatók lehetnek új jelenségek szempontjából. A Hubble adatai kapcsán egyébként nagy előny, hogy mivel az űrtávcső maga is elmozdul észlelés közben, elmozdulásából és a nyomvonal formájából nagy pontossággal lehet következtetni az aszteroida távolságára és pályájára. Hosszabb megfigyelések esetén akár az égitest forgási üteme, és formája is rekonstruálható lehet az adatokból.

A közzétett eredmények egyben azt is megmutatják, hogy milyen fantasztikus műszer a Hubble, ha van, aki megfelelően elemezze az adatokat. A most azonosított aszteroidák átlagosan negyedakkora fényességgel bírnak, mint az kisbolygók nemzetközi katalógusának korábban is ismert tagjai.

Galéria megnyitása
Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

11 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
gturke
gturke
2022. máj. 17. 11:12
#2

Sajnos a hamarosan tízezres nagyságrendűre szaporodó műholdhadak, ezeket az észleléseket is megnehezítik, akár el is lehetetlenítik. Igen, az űrtávcsöveket is zavarják, nem csak a földi telepítésű berendezéseket. A beígért fényességcsökkentésről annyit, hogy újabban óránként lehet látni -2 (!!!) magnitúdó körüli műholdakat szép komótosan áthúzni az égen. Végre meg lenne a technika az érdemi előrejelzésre, de  esélyünk se lesz észre venni egy végzetes aszteroidát.

BiroAndras
BiroAndras
2022. máj. 23. 10:58

@gturke

  1. Valóban a Hubble nagyon alacsony pályán van. De ennek semmi oka azon kívül, hogy így kicsit olcsóbb volt. Akár most is feljebb lehetne lökni, ha kell. Az újabbakat pedig eleve érdemes sokkal feljebb rakni, ahogy a James Webb is az L2-re került. Ahogy már írtam, a Starship-nek ez semmiség lesz.

  2. Butaság. Ahogy már írtam, még így is rendkívül ritkán lesznek a műholdak. Ráadásul automatikusan elkerülik az ütközést, legalábbis a SpaceX műholdak. Plusz, ahogy már írtam korábban, ebben a magasságban még van egy pici légellenállás, emiatt egy műhold kb. 5 év alatt visszaesik magától. De azt is írtam már, hogy a Starship képes lesz elbánni akár már egy kialakult Kessler-szindrómával is. 100-150 tonnás kapacitása lesz, ami akár 350-ig is felmehet, ha nem kell leszállnia. Ebbe belefér egy erősen páncélozott űrhajó, ami túléli a törmelék becsapódásait, és képes feltakarítani. Ezen kívül eleve nem a műholdak jelentik a fő veszélyt, hanem a kisebb törmelékek, amikből sokkal több van, nem irányítottak, és sokkal nehezebben követhetők. https://en.wikipedia.org/wiki/Space_debris A műholdak követése semmilyen gondot nem kellene jelentsen a mai technológiákkal.

  3. Egyébként meg az nem megoldás, hogy nem megyünk az űrbe. Ez a probléma nem most merült fel, már a 80-as évek óta próbálják korlátozni az űrszemét mennyiségét, pedig akkor még nagyon kevés dolgot lőttek fel. Ha rendes űrutazó civilizáció akarunk lenni, akkor a forgalom az űrben csak nőni fog, nem kicsit. Sokféle technológia van fejelsztés alatt az űrszemét eltakarítására, és az olcsó fellövés ezen is sokat fog segíteni. https://www.smithsonianmag.com/science-nature/can-worlds-first-space-sweeper-make-dent-orbiting-debris-180978515/

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2022. máj. 13. 14:35
#1

A kis valószínûségü és hatalmas kockázatu események élén az aszteroida becsapódás áll. Jó látni amikor ebben az ügyben történik bármilyen elôrelépés.

Szerencsére a dínóknak nem volt meg a megfelelô technikai fejlettségük az esemény elkerülésére, így mi most itt lehetünk. Próbáljuk ezt a lehetôséget kihasználni és ne adjuk át a helyünket másik fajnak.

Harcolhatunk egymással, elzárjuk a másik elôl a gázt, gyilkoljuk a társainak de akkor is emberek vagyunk, maradjuk is azok.

BiroAndras
BiroAndras
2022. máj. 16. 14:03

@axe

Valójában 1-2 hónap elég lenne az eltérítésre, vagy akár annál is kevesebb. A Falcon 9 kb. hetente repül egyébként is. Csak le kell cserélni a rakományt egy méretes atombombára. A nehézség a robbantás pontos helyének kiszámítása, de ha megvan a motiváció, akkor megoldják ezt is.

Vissza az oldal tetejére