A NASA Kepler űrtávcsövének adatait elemző kutatók közzétették legfrissebb exobolygó-katalógusukat, amelyben 219 új bolygójelölt szerepel. Bár ezek létezését még más mérésekkel is meg kell erősíteni, hogy bekerülhessenek az ismert planéták közé, az eddigi adatok alapján az égitestek közt tíz olyan bolygó is akad, amely nagyjából akkora, mint a Föld, és csillaga élhető zónájában kering.
A most közzétett bolygólista az utolsó olyan „csomag”, amelyet a Kepler küldetésének első négy éve alatt begyűjtött adatokon alapul. Az űrtávcső 2009-ben kezdte vizsgálni a Hattyú csillagkép vidékét, és a következő évek során összesen több mint 5000 exobolygó-jelöltet azonosított a Földtől nagyjából 3000 fényévre található régióban. Bár többről azóta kiderült, hogy valószínűleg mégsem bolygó, a Kepler mérlege jelenlege 3496 exobolygó-jelölt, amelyek közül eddig 2337 létezését sikerült megerősíteni. A mostani bejelentésig a katalógusban 22 földszerű, csillaga élhető zónájában keringő bolygó szerepelt.
Ezek olyan planéták, amelyek méretük alapján minden bizonnyal kőzetbolygók, és olyan távolságban keringenek központi égitestjüktől, hogy elméletileg létezhet folyékony víz a felszínükön, ami az általunk ismert élet alapfeltétele. Az említett bolygók továbbá azért is érdekesek számunkra, mert sokat elárulhatnak arról, hogyan formálódott a Föld.
A Kepler az úgynevezett fedési módszerrel kutatja az exobolygókat, vagyis küldetése első szakaszában egyszerre nagyjából 150 ezer csillagot figyelt folyamatosan, várva, hogy az ezek korongja előtt áthaladó esetleges bolygók periodikus fényességingadozásokat okozzanak az égtestek fénygörbéjén. Ha ez megtörtént, az adatokból arra is következtetni lehetett, hogy a kérdéses bolygó mekkora és milyen pályán mozog.
Ami a lehetséges exobolygók azonosítását illeti, a Kepler adatait kutató csapat az évek során egyre hatékonyabbá vált ebben, és ennek köszönhetők a legfrissebb eredmények is. Míg kezdetben egyesével nézték végig a görbéket, és próbálták megállapítani, hogy mit látnak, mára jóval okosabbá vált a keresés. A csapat jelenleg már úgy dolgozik, hogy egykori saját pozitív és álpozitív eredményeire építve elemzi a tényleges adatokat. Így újabb, korábban figyelmen kívül hagyott bolygókra akadtak rá az adathalmazban, befejezve az első szakasz katalógusát.
A szakértők más szempontból is egyre precízebbek, ami az exobolygók milyenségét illeti. Az adatokat elemző csapat folyamatosan együttműködött a hawaii Keck távcsöveket irányító szakértőkkel, akik a Kepler által felfedezett rendszerek közül 1300 csillagot vizsgálnak közelebbről. Az elmúlt évek során a közös munka eredményeként megszületett egy új bolygótípus, a minineptunuszok csoportja.
Míg a szuperföldek olyan kőzetbolygók, amelyek nagyjából másfélszer akkorák, mint a Föld, a minineptunuszok bolygónknál 2,5-ször nagyobb gázbolygók. Ami azért fontos megkülönböztetés, mert míg szuperföldek alkalmasak lehetnek az általunk ismert életre, a minineptunuszokkal kapcsolatban ez sokkal kevésbé valószínű. A 10 új földszerű bolygójelöltet többek közt ezen két kategória éles elkülönítése révén sikerült azonosítaniuk a kutatóknak.
Az első szakasz katalógusának befejeztével a kutatók mostantól teljes erővel a K2 nevű új küldetésre koncentrálhatnak, amely 2014-ben vette kezdetét. Amikor a Kepler pontos pozicionálását lehetővé tevő reakciós kerekek közül 2013-ban a második is meghibásodott, úgy tűnt, hogy az űrtávcső pályafutásának vége, mivel egyenesben tartásához három kerékre lett volna szükség. A szakértők azóta azonban sikeresen megoldották a problémát, és egyik tengelye mentén jelenleg is a Nap fotonnyomása tartja egyenesben az űreszközt.
Mivel az új felállásban már nem volt lehetséges egyetlen égi terület folyamatos vizsgálata, a Kepler most 83 napig figyel egy-egy régiót, majd nagyjából 90 fokkal elfordulva újabb területet kezd vizsgálni. A K2-küldetés eddig már több mint 150 exobolygót azonosított, és nemrégiben az idén év elején híressé vált TRAPPIST–1 rendszerről is fontos, új információkat szállított, maximálisan igazolva, hogy megérte azon gondolkodni, hogyan lehetne a hibák dacára tovább használni az űreszközt. A K2-küldetés addig folytatódik, amíg a Kepler ki nem fogy az üzemanyagból, amire várhatóan valamikor 2018-ban fog sor kerülni.
