A világon minden nyolcadik ember szenved gyomorfekély vagy más emésztőrendszeri sebek következtében, és a hagyományos terápiáknak számos korlátja van ezek gyógyítása során. Egy kutatócsoport érdekes új megoldással állt elő a problémára: élő sejteket nyomtatnának a sérülések helyére, így gyorsítva fel a gyógyulást.
Bár a bioprintelt szervek korára egy ideig még várni kell, legalábbis ami az olyan komplex szerveket illeti, mint a szív vagy a tüdő, egyszerűbb struktúrákat, például csontgraftokat, vagy különböző, pár sejtréteg vastagságú „tapaszokat” máris tudnak nyomtatni a szakértők. Ezeket egyelőre csak a testen kívül próbálták meg létrehozni, ami azt jelenti, hogy a beültetéshez invazív műtétre van szükség, a sebészeti beavatkozás minden veszélyével és következményével együtt.
De mi lenne, ha az orvosok közvetlenül a sérülés helyére, a test belsejébe tudnák nyomtatni a sejteket? Egy kínai kutatócsoport a létező minimálisan invazív technikákkal juttatná a nyomtatórendszert a seb közelébe, egy apró bemetszésen vagy a nyelőcsövön át, majd a printer helyben oldaná meg a problémát. Például befedné a nyílt sebet, nyomtatott tartóhálóval hozná helyre a sérveket, vagy a petefészkek kijavításával gyógyítaná a terméketlenséget.
Az in vivo bioprinteléssel kapcsolatos korábbi vizsgálatok többsége a bőrre, illetve a többi kívülről is hozzáférhető szervre korlátozódott, mivel a bioprintelő felszerelés egyszerűen túl nagy volt ahhoz, hogy egy kis bemetszésen vagy a nyelőcsövön át beférjen. A kínai szakértők azonban létrehoztak egy mikrorobotot, amely mindössze 30 milliméter széles és 43 milliméter hosszú. A rendszer a testbe kerülve egy 59 milliméteres struktúrává hajtogatja ki magát, majd elkezd nyomtatni.
A szakértők kísérleteik során a mikrorobotot egy endoszkópra erősítették, és sikeresen bejuttatták az emberi gyomor egy élethű méretű, átlátszó falú modelljébe. A rendszer a gyomorba jutva egy hámsejteket és izomsejteket tartalmazó gélt nyomtatott egy Petri-csészébe. A sejtek életben maradtak, és a következő 10 nap során rendben gyarapodtak.
A gyomorfekélyek kezelése jelenleg első körben gyógyszeresen történik, ami elég lassú, és nem mindig hatásos, következő lépésként endoszkópos műtét útján zajlik, amellyel csak a legapróbb sebeket lehet helyrehozni, illetve endoszkópos spraykkel, amelyek viszont csak a vérzést állítják el, a sebgyógyulást nem segítik. A bioprinteléssel viszont ezek az endoszkópos módszerek sokkal hatékonyabbá válhatnak, mondják a kutatók.
A szakértők célja a következő időszakban, hogy még jobban lekicsinyítsék a robotot, mintegy 12 milliméteres átmérőre, illetve kamerákkal és más szenzorokkal szereljék fel azt, hogy összetett beavatkozásokat lehessen végezni a rendszerrel. További megoldandó probléma, hogy a jelenleg használt biotinta testhőmérsékleten túl folyós ahhoz, hogy stabil struktúrákat alkosson, és ugyan kalcium-klorid hozzáadásával megszilárdul, de ezt nem lehet a testen belül használni. Az Egyesült Államokban ugyanakkor már zajlik olyan gélek kifejlesztése, amelyek a testben is megtartják alakjukat és fénnyel szilárdíthatók meg.
