A Manchesteri Egyetem, a Bristoli Egyetem és a kaliforniai Sandia Nemzeti Laboratórium kutatói a Science oldalain számolnak be a Criegee-féle kettős szabadgyökök felfedezéséről és lehetséges forradalmi hatásairól a klimatológiában.
A Criegee-féle kettős szabadgyökök (CH2OO) nagyon reakcióképes molekulák, amelyek oxidálják a nitrogén-dioxidot és a kén-dioxidot, és így képesek természetes úton tisztítani a légkört. Létezésüket az 1950-es években Rudolf Criegee feltételezte először, de csak most sikerült valóban észlelni ezeket. A kutatók szerint a szabadgyökök légköri mennyisége nagy szerepet játszhat a klimatikus változások sebességének és irányának alakulásában.
A műszert, amelynek segítségével észlelték a gyorsan reagáló szabadgyököt a Sandia labor munkatársai fejlesztették ki. Sugárforrásaként egy harmadik generációs szinkrotron berendezés szolgált a Berkeley Nemzeti Laboratóriumban. A szinkrotron erős, szabályozható fénye segítségével figyelhették meg a szakértők a gyökök keletkezését, és a különféle izomerikus formákat.
A kísérletek eredményei alapján a Criegee-féle kettős szabadgyökök sokkal gyorsabban elreagálnak, mint azt előzőleg feltételezték, így felgyorsíthatják a légköri szulfátok és nitrátok keletkezését, ezzel növelve a légköri aeroszol mennyiségét és elősegítve a felhőképződést, amely hűti a bolygót.
Az elmúlt száz évben a földfelszín hőmérséklete átlagosan 0,8 °C-ot emelkedett, és a növekedés kétharmada az utóbbi 30 év eredménye. Az országok többsége egyetért abban, hogy drasztikusan vissza kell fogni az emberi eredetű üvegházhatású gázok kibocsátását.
A Criegee-féle kettős szabadgyökök mostani felfedezése és kémiai reakcióik alaposabb megismerése esetleges más megoldási lehetőségeket is felvethet, de természetesen nem arról van szó, hogy nagy mennyiségű szabadgyököt engedünk a légkörbe, mert annak katasztrofális következményei lennének. A szabadgyökök egyik legfontosabb összetevője természetes úton, a növényi anyagcsere folyamán keletkezik, így a felfedezés egyik legfontosabb üzenete az lehet, hogy ha megfelelőképpen ügyelünk arra, hogy a maradék növényi ökoszisztémát megőrizzük, akkor a természet alkalmazni tudja saját módszereit a klimatikus viszonyok szabályozására.
