A legtöbbünk számára persze nem kifejezetten új információ, hogy ha éhesek vagyunk, könnyebben felmérgesedünk. A háttérben húzódó folyamatokat ugyanakkor érdekes és érdemes tanulmányozni. Egy friss kutatás nemrégiben való életbeli helyetekben erősítette meg az éhségérzet és az érzelmi állapot közti kapcsolatot. „Minél éhesebb az ember, annál ingerlékenyebb és mérgesebb, és annál kevésbé képes élvezni az életet” – mondja Viren Swami, az Anglia Ruskin Egyetem kutatója.

A témával kapcsolatos korábbi kutatások többsége laborkörülmények között zajlott, Swami és társai azonban arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire erős a hatás a mindennapi életben. Ehhez 64 résztvevővel végeztek vizsgálatot Németországból, Ausztriából és néhány más helyszínről. Az alanyok feladata az volt, hogy telefonos alkalmazásban rövid kérdőíveket kellett kitölteniük arról, hogyan érzik magukat, és mennyire éhesek. A kérdőíveket naponta ötször kellett teljesíteni három héten keresztül.

Galéria megnyitása

A vizsgálatban egyértelmű összefüggés mutatkozott az éhség mértéke és az ingerlékenységről adott önkéntes jelentések között, valamint az is kiderült, hogy éhesen kevesebb élvezetet éreznek az alanyok. A hatás ráadásul jelentősnek bizonyult: az éhség foka 56 százalékban volt felelős az ingerlékenységben mért varianciákért.

Ha éhesek vagyunk, hajlamosak vagyunk a potenciálisan negatív eseményeket egyértelműen negatívként felfogni, mondja Swami, ami jelentősen rontja a komfortérzetet. Valószínű, hogy a rosszabb mentális állapotot az alacsony vércukorszint váltja ki, amelynek hatására többek közt adrenalin és kortizol szabadul fel. Az előbbi aktiválja küzdj vagy menekülj állapotot, és az utóbbi szintén a stressz-szintet növeli. A stresszhormonok szintjére pedig sokan nagyon érzékenyek vagyunk, ilyenkor hajlamosak vagyunk túlzottan ráfókuszálni a problémákra, és idegesek leszünk, mondják a szakértők.

Jelen esetben a kutatás módja is hangsúlyozottan fontos lehet a reakciók mérése szempontjából. Swami elmondása szerint ugyanis könnyen lehet, hogy az éhség által kiváltott labilisabb érzelmi állapotban részben pont az váltotta ki a dühöt, hogy megint ki kell tölteni a kérdőívet.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

15 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
j4ni
j4ni
2022. júl. 9. 20:48
#10

Bár a cikk nem emeli ki, de brit tudósokról van szó...

Renhoek
Renhoek
2022. júl. 9. 0:44
#9

Emellett erdemes hozzatenni, hogy bar lehet modszertanilag gagy egy kutatas (pl hangyafingnyi elemszam, vagy kerdoivezes, ami nagyban torzit)... azert itt van meg egy fontos szempont.
Trivialisnak tuno nepi megfigyeleseknel, sejteseknel, elmeleteknel soha nem tudjuk a MERTEKET a jelensegnek.
Viszont ha az osszefuggest megvizsgaljuk kutatassal, akkor kijohetnek belole szamszerusitett adatok. Mert lehet egy jelenseg valojaban total nem is szignifikans...de lehet az ellenkezoje is, kijohet nagyon markans osszefugges. Ilyenkor a sejtesbol, kezzelfoghato szamszeru adatok lesznek - amit mar fel lehet hasznalni pl torvenyhozasban, iparban, orvoslasban. Vagy tovabbi kutatast indukalhat. 

Barmennyire is hulyesegnek tunik a kutatas, mondjuk arra jo lehet, hogy behatobban vizsgaljuk a temat, es forszirozzuk a dolgozoknak az uzsonnat vagy az ebedet. Versenyszferaban ez lehet mondjuk 15%-al emelne a produktivitast, es John nem szurja nyakon Karent egy torott szeklabbal, mert picsog a meetingen :D

Renhoek
Renhoek
2022. júl. 9. 0:39
#8

Fuggetlenul attol hogy hulyesegnek gondolunk barmely kutatast, vagy ertekes-e vagy sem. Ezt egy masik hasonlo temahoz irtam meg, de ide illik:

"A tudományos módszertannak pont ez a lényege! Van egy sejtés, elmélet,... amit megvizsgálsz és bionyítasz, pl nagy mintás statisztikai módszerekkel. Ez akár tök eke egyszerű, "szinte biztosan úgy van" dolog is lehet.

Ez most független a kutyaugatástól, mert bármilyen jelenségre érvényes. Lehet teljesen triviálisnak (alapvetőnek) tűnnek pl népi megfigyelések, de könnyen lehet, hogy valójában a teljesen fordítottjuk igaz. Mert a józan paraszti ész, meg a tapasztalati megfigyelés, anekdotákra épülő elmélet az csalóka lehet, szubjektív. Az objektív bizonyítás az teljesen más szintje a dolgoknak.

Nem teljesen ideillő, de a tavalyi orvosi Nobel-díj is egy elég alapvető fájdalomérzet és kapszaicin kutatásért járt. Egészen más valamit sejteni, meg kutatással bizonyítani a működését."

https://24.hu/tudomany/2021/10/04/david-julius-ardem-patapoutian-orvosi-nobel-dij-2021/?fbclid=IwAR2lF8KxUSHbMdWxlDuvRWRfbO3ZfRL0ouGPS3Fz5O6bkC7uOO5dTqpWyMk

Mitch23
Mitch23
2022. júl. 8. 14:32
#7

Brit tudósok bebizonyították, hogy aki minden nap pizzát eszik az egészségesebb mint aki már halott

Wizzard
Wizzard
2022. júl. 8. 14:23
#6

Ölni tudnák egy rántotthúsért.

Salax
Salax
2022. júl. 14. 21:52

@cserbalazs92 Én nem gondollyom! Ki gondollya? És hol volt Gondolly mikor Nyugatvég elesett?

d.v.d
d.v.d
2022. júl. 8. 11:20
#5

Fú Jools, ez picit mély lett :D Valami olyasmit vártam tőled, hogy éhes embereket MRI-re kötve, real-time vérmonitorozással vizsgáltak és kimutatták, hogy az X hormon birizgálja az Y fehérjét, ami a Z agyterületet ingerli :D

axe
axe
2022. júl. 7. 23:59
#4

most éhesen eléggé felhúzott ez a cikk, hogy ezért valaki fizetést kap (kisérlet)

uwu
uwu
2022. júl. 7. 23:10
#3

Kérlek nyugtassatok meg, hogy ezt a kutatást nem pénzért, hanem szabadidejében készítette ez a Viren vagy kiafasz!

Salax
Salax
2022. júl. 8. 23:50

@uwu Attól tartok valami pályázati pénz lehetett. Jobb esetben, a kisérlethez tartozó applikációt támogatta meg néhány élelmiszer-lánc, vagy futárszolgálat. Gyanús, hogy német nyelterületre koncentrálódott felmérés.

Bihus
Bihus
2022. júl. 7. 22:27
#2

Ez odabasz. Én pl. akkor még ingerültebb vagyok, ha nem tudok kakálni vagy nem aludtam eleget. Csak egy ötlet a következő kutatásra.

Sőt, ha mondjuk ráállnak egy dömperrel az ember lábujjára, akkor is tök ingerült lesz. De még van egy csomó ötletem.

Salax
Salax
2022. júl. 7. 21:49
#1

Ez sajnos egy tipikus "brit tudósok megállapították..." értékű cikk. 

A 64 alany viccesen kevés. ilyen kicsi mintavételezésnél kritikusan magas lehet a hibafaktor.

Vissza az oldal tetejére