125 évvel ezelőtt különös, arany és ezüst csövek kerültek elő a Majkop kurgán nevű lelőhelyről. A bronzkori leleteket Nikolaj Veszelovszkij tárta fel. A kurgán halomsírban három csontvázat és több száz tárgyat találtak, köztük féldrágaköveket, aranyat, tárolóedényeket, fém poharakat és fegyvereket. A sír a datálás szerint időszámításunk előtt 2900–3700 között létesülhetett, a bronzkor korai időszakában.
A már említett hosszú, vékony csövekből nyolc darabot talált Veszelovszkij. Az egy méteres csöveket gondosan az egyik, vélhetően igen magas rangú halott jobb kezéhez helyezték. A csövek közül négyet apró arany, illetve ezüst bikafigurák is díszítenek. A rejtélyes célú tárgyak a többi objektummal együtt a Szentpétervári Ermitázsba kerültek, és ma is ott őrzik őket.
A csöveket Veszelovszkij eredetileg jogarszerű tárgyakként azonosította, egy friss vizsgálat azonban megkérdőjelezi ezt az értelmezést. A leletegyüttest újra megvizsgáló kutatócsoport tagjai szerint ugyanis nem jogarokról, hanem díszes szívószálakról lehet szó. Viktor Trifonov és társai árpamaradványokat, kovaszemcséket (megkövesedett növényi szöveteket) és virágport azonosítottak a csövek belsejében. Ez pedig a szakértők szerint meggyőzően bizonyítja, hogy a tárgyakat eredetileg ivásra használhatták. Az árpamaradványok alapján ráadásul úgy tűnik, hogy sört fogyasztottak velük.
A korábbi évek kutatásai alapján a bronzkori emberek legalább 13 ezer éve elkezdtek sörfőzéssel foglalkozni, az időszámításunk előtti 4–5. évezredben pedig már egészen nagy méretek folyt a sörfőzés Ázsiában. Így egyáltalán nem meglepő, hogy a Kaukázusban a kérdéses időszakban gyógynövényekkel és virágokkal ízesített sört kortyolgattak. Bár az elemzett maradványokból azt nem tudták kimutatni a szakértők, hogy erjesztett volt az ital, így teljesen biztosan nem lehet állítani, hogy sörről van szó.
Érdekes, a teóriát alátámasztó adalék azonban, hogy a fém szívószálak szűrővel is el voltak látva a nagyobb szemcsék és szennyeződések kiszűrésére, ami gyakori probléma volt a korai söröknél, különösen az ízesített fajtáknál. A kutatók szerint valószínű, hogy a szívószálakat kifejezetten a közös, talán rituális söriváshoz használták. A kurgánban talált egyik tárolóedényben például akár 60 korsónyi sör is elfért.
A halomsírból előkerült szívószálak ráadásul nagyon hasonlítanak a sumer szívószálakra. Az ősi sumerek szintén közös edényekből fogyasztottak sört az i. e. 3. évezredben, aminek emlékét számos képi ábrázolás is őrzi. A szívószálakra utaló legősibb bizonyítékok egyébként Irakból és Iránból kerültek elő, és az i. e. 4–5. évezredre datálhatók. A most azonosított objektumok azonban a legrégebbi szívószálak lehetnek, amelyek ténylegesen, kézzel foghatóan fennmaradtak.
