Az Intel egy igazi meglepetést jelentett be a minap egy új AI gyorsító formájában, ami a Crescent Island kódnevet viseli. Ez egy speciális, Xe3 alapú megoldás lesz, de egyelőre még csak formálisan mutatkozott be, ténylegesen csak később kerülhet piacra, de hogy pontosan mikor, azt egyelőre nem árulták el. Az viszont már nem titok, hogy a különleges termék kifejezetten a dedukciós (inference) folyamatok gyorsítását szolgálja majd, ennek megfelelően alakulnak képességei is.
Az alapokat az Xe3 GPU-architektúra adja, ami a korábbi Panther Lake bejelentésből már ismerős lehet, viszont ennek is egy speciális, teljesítményre hangolt változatát, az Xe3P-t vetik be, ami jobban passzol az AI gyorsítók igényeihez. Az új AI gyorsító sokféle adattípust támogat majd, amelyek mind a dedukciós folyamatok alkalmával, mind pedig a felhőszolgáltatók infrastruktúrájában fontosak, azt viszont nem kötötték a publikum orrára, a különböző adattípusok esetén nagyjából mekkora számítási teljesítményt tud felmutatni az újdonság.
A sajtóközlemény viszont tartalmaz még néhány érdekes részletet, amelyek alapján nagyjából össze lehet rakni, milyen AI gyorsítóval is van dolgunk. A GPU vagy GPU-k mellé összesen 160 GB-nyi LPDDR5X típusú fedélzeti memória társul, ami a jelenlegi piaci lehetőségek alapján azt jelentheti, hogy összesen 20 darab memóriachipet használnak fel egy-egy ilyen AI gyorsító építésekor. Egy-egy LPDDR5X típusú fedélzeti memória két darab 16-bites memória-adatsínt tartalmaz, az elérhető maximális memóriakapacitás pedig 32 Gb, azaz 8 GB, ez alapján mindenképpen legalább 20 darab memóriachip alkalmazására van szükség a 16 GB-os kapacitás eléréséhez.
Az egyelőre kérdéses, hogy az új AI gyorsító pontosan milyen memória-alrendszert használhat, ugyanis a 20 darab LPDDR5X memóriachip összesen 640-bites memória-adatsínt igényel, itt ugyanis nincs arra mód, hogy a GDDR6 és a GDDR7 mintájára Butterfly Mode keretén belül kapcsolódjanak a memóriachipek a memóriavezérlőre, vagyis ki lehet zárni, hogy a 20 memóriachip egyetlen 320-bites memória-adatsínre csatlakozik. Ebben az esetben két lehetőség van: vagy egy masszív, 640-bites memória-adatsínnel ellátott AI GPU-val van dolgunk, vagy pedig két darab, egyenként 320-bites memória-adatsínt használó GPU foglal helyet a gyorsítókártya fedélzetén, amelyekhez 10-10 memóriachip kapcsolódik.
Az is rejtély, hogy az új AI gyorsítófedélzetén található GPU-k mennyire speciálisak, azaz csak és kizárólag dedukciós feladatokra használhatóak-e, vagy klasszikus GPU-ként akár különböző tartalmakat is tudnak-e renderelni. Erre, illetve az összes többi függőben lévő kérdésre is választ kaphatunk a nem is oly távoli jövőben.
Az energiahatékony és költséghatékony gyorsítókártyák léghűtéssel dolgozó adatközpontokban kaphatnak majd helyet, a tervek szerint az első mintapéldányokat már 2026 második felében leszállíthatja a vállalat, azt viszont még nem árulták el, a kész példányok mikor kerülhetnek forgalomba. Egyelőre még az árazásról sem esett szó.
