Az okostelefonokat tervező és gyártó vállalatok mindig tesztelik azokat a termékeket, amiket létrehoznak, a hétköznapi felhasználóknak viszont nagyon ritkán van esélye arra, hogy rálássanak ezekre a folyamatokra. A Samsung viszont most megadja azt a lehetőséget mindenkinek, hogy benézzenek a színfalak mögé. A cég képekkel és rövid leírásokkal szolgált a Reliability Test Group, vagyis a Megbízhatósági Tesztcsoportjának a működéséről.
A szakemberek a Samsungnál számos tesztnek vetik alá a Galaxy mobilokat, mielőtt azok elrajtolnának. Ezeknek a teszteknek pedig az a lényege, hogy a készülékek minden körülmények között megfelelően működjenek, és ne a hétköznapi használatban bukjanak ki a hibáik. Vannak olyan tesztek, amiknek túl sok köze nincs a valósághoz, de vannak egészen élethű helyzetek is. Ilyen például a tesztfázis ötödik pontjánál, a strapabíróságnál az a robotfenék, ami egymás után többször is szimulálja azt, hogy mi történik az eszközzel, ha ráül a tulajdonosa.
A Megbízhatósági Tesztcsoportnak ki kell deríteni, hogy milyen gyengeségei vannak az adott eszköznek, hogy a fejlesztők javítani tudjanak az adott konstrukción.
Az első dolog, amit vizsgál a Samsung, az a kamera. A laborjában a vállalat minőségi és mennyiségi teszteket egyaránt el tud végezni, és olyan körülményeket képes teremteni, amilyeneket csak kedve tartja. Ebben a fázisban megvizsgálják az illetékesek a fotók és a videók minőségét több szempont alapján is, például fényerőség, színvilág és zajszint. A kamerát mesterséges tesztképekkel és normál napi használatban előforduló témákkal egyaránt vizsgálják, szóval készülnek például ételfotók is, de előkerül a neonfény és a szimulált külső tér is egyebek mellett.
A második tesztben az akusztikáé a főszerep. Az okostelefonnal kapcsolatos hangokat egy csendes kamrában és egy valós környezetet imitáló szobában egyaránt vizsgálják a Samsung munkatársai. A készüléknek a hangszórói és a mikrofonjai is tesztelésnek vannak kitéve ebben a fázisban. Vannak tesztek normál, fülhöz tartott mobillal, kihangosítva, vezetékes fülhallgatóval és még Bluetooth kapcsolatot alkalmazó headsettel is. Mindenféle szituációt próbál kialakítani a csapat, és az így keletkező mérési eredményeket részletesen kielemzi, majd ezt követően szolgál visszajelzésekkel a fejlesztőknek.
A hőlabor a harmadik állomás. Ezen a ponton a Samsung azt vizsgálja meg, hogy a mobilok milyen módon melegednek a különböző megpróbáltatások mellett, például a kiemelkedő rendszerigényű applikációk futtatásakor és a kiváló grafikát felvonultató játékok nyüstölésekor. Még hőkamerás képek is készülnek az eszközökről, ugyanis így lehet a legjobban látni azt, hogy a tervezőknek hol kell beavatkozni, ha valami probléma adódik. (Furcsa módon ezen a ponton arról nem esett szó, hogy a töltés alatt álló mobilt is vizsgálná terhelés alatt a gyártó, márpedig ez sokszor még intenzívebb melegedést eredményezhet.)
A Samsung a negyedik tesztben azt nézi, hogy az eséseket miként viselik el az okostelefonok. Ilyen megmérettetéseket valószínűleg már a legtöbb olvasónk látott. A vállalat különböző magasságokból, eltérő szögekben és változatos felületekre ejti a próbák során a termékeket. Ebben a laborban a szakemberek nagysebességű kamerákkal veszik a becsapódásokat, és ennek a képeit elemezve tudnak következtetéseket levonni a burkolat és a felépítés viselkedésével kapcsolatban.
A strapabírósági tesztben a mindennapos használatot és az azzal járó veszélyeket szimulálják az érintettek. Ebben a fázisban például rengeteg alkalommal meggyötörik az összes gombot, egymás után sokszor kiveszik a SIM kártya befogadására szolgáló fiókot, számtalanszor dugnak csatlakozókat a kereten található aljzatokba. Van itt olyan gép, ami erős nyomásokat fejt ki a megjelenítőre, és a legérdekesebb szerkezet is ebben a megállóban kerül elő, ez a már fentebb említett műfenék. Ennek a farmernadrágba bújtatott megoldásnak az a dolga, hogy folyamatosan „üldögéljen” az okostelefonokon.
A hatodik ponton, a vízállósági teszten az a feladata a Megbízhatósági Tesztcsoportnak, hogy megfelelő IP besorolást adjon az eszköznek, illetve megállapítsa, hogy a vizsgált megoldás teljesíti-e a Samsung által támasztott követelményeket. Van itt eső imitálása, vízsugaras próba és „búvárkodás” is. A mobiloknak az IPx8 minősítés megszerzéséhez például egy 1,5 méter mély tartályban kell eltölteniük 30 percet, és ezt követően is tökéletesen kell üzemelniük. Ráadásul itt van még olyan eszköz is, amivel a Samsung képes előállítani 5 ATM-es nyomást, hogy ezzel vizsgáljon olyan viselhető kiegészítőket, mint például a Galaxy Watch, melynek még vízi sportok közben is ellenállónak kell bizonyulnia.
Végül a hetedik állomáson szélsőséges környezeti viszonyoknak vannak kitéve a készülékek. Itt olyan kamrák üzemelnek, amelyekben elő lehet állítani rendkívül magas és alacsony páratartalmat vagy éppen hőmérsékletet. Az okostelefonokban a nyári forróságban a sivatag közepén és a jeges telek során is bírnia kell a kiképzést, no meg a különböző klímák gyors változását is el kell viselniük.
A Samsung természetesen kiemelte, hogy a Galaxy termékeknek kompromisszummentesen meg kell felelnie minden elvárásnak, és csak akkor kerülhetnek gyártásba a különböző konstrukciók, ha minden tesztet teljesítenek. Sőt, néha még a forgalomban levő eszközöknek is tovább folyik a vizsgálata, hogy minél részletesebb képpel rendelkezzenek a szakemberek az okostelefonokról. Egy-egy termékből akár több ezer példánynak is sikeresen kell teljesíteni a fenti akadályokat, mielőtt a boltokba kerülhet.
