Az MIT csillagászai egy új, rejtélyes rendszert fedeztek fel 3000 fényévnyire a Földtől. A rendszer legfeltűnőbb összetevője egy villódzó csillag, és a közelebbi vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy egy „fekete özvegy kettősről” lehet szó, vagyis egy gyorsan forgó neutroncsillagról, amely lassan bekebelezi kisebb társát.
A szakértők nagyjából két tucat hasonló duót ismernek a Tejútrendszerben, a most felfedezett ZTF J1406+1222 azonban az eddigi legrövidebb pályaidővel bír: a két csillag 62 percenként kerüli meg egymást. A rendszernek ráadásul van egy harmadik, távoli tagja is, egy olyan csillag, amely 10 ezer évente kerüli meg egyszer a belső kettőst.
A hármas rendszer léte számos kérdést vet a hasonló együttesek keletkezésével kapcsolatban. Az MIT szakértőinek teóriája szerint az ilyen rendszerek idős csillagok sűrű együtteseiben, gömbhalmazokban formálódnak, amelyeket valamilyen erős gravitációs tényező, például a Tejútrendszer központi fekete lyuka szétcincál. A gömbhalmaz így szétesik, és csak a kettős (vagy hármas) fekete özvegy marad meg egymás közelségében. A bonyolult keletkezéstörténet kapcsán Kevin Burdge, a kutatócsoport egyik tagja úgy véli, hogy minderre ráadásul jelen esetben nagyon régen kerülhetett sor. Az újonnan detektált rendszer valószínűleg sokkal régebb óta létezik mostani formájában, mint a Naprendszer.
Burdge és társai egy új módszerrel detektálták a hármascsillagot. Míg a legtöbb fekete özvegy kettőst gamma- és röntgensugárzása alapján azonosítják, a csapat ezúttal látható fényben észlelte először a rendszert, a neutroncsillag szoros társának villogása alapján. Mivel rendszer tagjai nagyon közel vannak egymáshoz, a társcsillag kötött keringésű, vagyis mindig ugyanazon oldalát fordítja a neutroncsillag felé. Ez a „nappali” oldal sokkal forróbb az éjszakainál, amitől a külső szemlélő számára úgy tűnik, mint hogyha a csillag jelentős periodikus fényváltozásokon menne át nagyon rövid idő alatt.
Burdge és kollégái célzottan kutattak olyan villódzó csillagok után, amelyek rövid idő, pár óra alatt 10-szeres vagy nagyobb fényváltozáson esnek át, ez ugyanis egy közeli neutroncsillag jelenlétére utalhat. A módszerrel több már ismert fekete özvegy kettőst sikerült újra megtalálniuk az adatokban, és rátaláltak erre az új rendszerre is, amely mindössze 62 perces periódussal rendelkezik, és ezalatt a társcsillag fényessége 13-szoros változáson megy át. A rendszer harmadik tagját a Gaia űrtávcsővel találták meg a kutatók.
A fekete özvegy kettősöket a pulzár, vagyis a gyorsan forgó neutroncsillag „működteti”. Az ilyen csillagok magányosan gyorsan kiégnek, hiszen elképesztő mennyiségű energiát emésztenek fel és sugároznak ki, de ha sikerül befogniuk egy másik csillagot, attól új életre kelhetnek, hiszen anyagot tudnak elvonni társuktól, ami új energiát ad nekik. A pulzár idővel teljesen felemészti a társcsillagát.
