RADAR ELLENI LÁTHATATLANNÁ TÉVŐ KÖPENYT HOZTAK LÉTRE

A rugalmas, folyékonyfém rezonátorokat tartalmazó metaanyag más méretezésben elviekben mindenfajta elektromágneses hullám ellen hatásos lehet.
Jools _
Jools _
2016. márc. 10. 18:01
Radar elleni láthatatlanná tévő köpenyt hoztak létre

Az Iowai Állami Egyetem kutatói olyan hangolható, rugalmas metaanyagot fejlesztettek ki, amely a benne található pici folyékonyfém-panelek révén képes elrejteni a tárgyakat a radar elől. A metaanyagok olyan, a természetben nem létező anyagok, amelyek különleges felépítésüknek köszönhetően úgy manipulálják az elektromágneses spektrum bizonyos hullámhosszait, hogy gyakorlatilag észrevétlenek tudnak maradni az adott tartományban vizsgálódó műszerek előtt.

Az új metaanyag különlegessége, hogy nyújtással hangolható, vagyis változtatható, hogy a rádióhullámok közül melyek számára tűnjön láthatatlannak. A rugalmas matériának az álcázáson túl fejlesztői szerint nagy jövője lehet az elektromágneses frekvenciahangolásban, az árnyékolásban és a szóródás szabályozásában is.

Galéria megnyitása

A metaanyag alapját adó rugalmas szilikonlapba gyűrűrezonátorokat ágyaztak a kutatók, amelyeket galinstannal (gallium, indium és ón folyékony ötvözete) töltöttek fel. Az 5 milliméter átmérőjű, fél milliméter vastag, nyitott gyűrűk gyakorlatilag folyékony anyagú, rövidke, görbe vezetékeket alkotnak. A görbület miatt a pici vezetékek tekercsekként viselkednek, és mivel a gyűrű két vége nem ér össze, egyben kondenzátorokként is működnek. Ezen működések együttes hatására képesek a rádióhullámok csapdába ejtésére és elnyomására a gyűrűk, megakadályozva, hogy azok szóródjanak az anyaggal bevont felületről. Ha a lap megnyúlik, a folyékonyfém gyűrűk átmérője megváltozik, és ezzel az a frekvencia is módosul, amely ellen elrejt az anyag.

A tesztek alapján 8–10 GHz-es radarhullámok esetén 75 százalékban hatásosan akadályozza meg a szóródást az anyag. A szakértők szerint a gyűrűk méretének csökkentése révén magasabb frekvenciák mellett is képes lehet elrejteni az objektumokat a matéria, így például látható fényben is hatásos lehet. Ennek megvalósításához persze már komoly nanotechnológiai módszerekre lesz szükség, de elviekben pusztán a rezonátorok méretének megváltoztatása révén mindenfajta elektromágneses hullám elleni álcázásra alkalmas lehet ez az elrendezés.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

9 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
bp123
bp123
2016. márc. 12. 15:30
#4

A visszaverődés olyan mintha onnan újból indulna a nyaláb, ezért nem lehet a d helyére 2*d-t írni az oda-vissza útra, külön kell a két részt számolni, majd összeszorozni a két 1/d^2-t.

Mióta digitális technika van radarokban inkább a sebesség és haladási irány alapján találja ki hogy mi is lehet az, nem pedig abból hogy mekkorának látszik. Természetesen minél messzebb van a cél, vagy kevesebb jelet ver vissza annál pontatlanabb a mérés, de egy 800km/h repülőt nem fog 40km/h madárnak nézni.

Fény:

Egy egyszerű passzív TV-antenna is tekercs meg kondenzátor tulajdonképpen, ha azt zsugorítod kb. milliomod részére (500..900 MHz -> 400..800 THz) máris láltható fénnyel fog működni. A probláma inkább itt a pontosság, TV-antenna görbül 1mm-t az nem számít, de ha fénnyel játszol akkor nm-ken múlik a dolog, azaz minden atomnak pontosan ott kell lennie ahova tervezted.

fofoka
fofoka
2016. márc. 14. 20:25

Visszaverődés: akkor ez azt jelenti, hogy a d távolságban levő objektumról visszaverődött jel (100%-os visszaverődést feltételezve) nem ugyanolyan erős, mint a radartól 2d távolságra (visszaverődés nélkül)? A radarjel mindkét esetben 2d távolságot tesz meg. Nem kötekedésképpen, hanem tényleg érdekel egy hozzáértő magyarázata.

Madár: nem is arra gondoltam, persze, ha frankón látja, akkor nem gond, a baj akkor van, ha olyan kicsi a radarvisszaverő keresztmetszet (F 117-re 0.001 m2-t mondanak, de lehet, hogy csak blöff), hogy a beérkező jel kuka. Ekkor tényleg csak sokkal közelebbről ver vissza használható jelet. Gondolom én.

bp123
bp123
2016. márc. 11. 14:45
#3

Szerintem ezt nem repülők álcázására fejlesztik.

A radarjel erőssége a távolság négyzetével fordítottan arányos a forrástól a célig, aztán még vissza is kell mennie, így összesen 1/d^4 a tényező. Ha a cél csak 25%-ot ver vissza akkor az észlelés távolsága (a 100%-ot visszaverő esethez képest) 70%. Ha sikerül 'kicsit' turbózni ezen az árnyékoláson hogy csak 1% verjen vissza még akkor is marad 32% a távból.

A sima repülőt lelövik 150km-ről, az álcázottat 100-ról, a nemlétező csodaanyaggal borítottat meg 50-ről.

fofoka
fofoka
2016. márc. 11. 19:37

"A radarjel erőssége a távolság négyzetével fordítottan arányos a forrástól a célig..."

Ha a távolság d, akkor 1/(2d)^2=1/(4d^2)-tel csökken, nem? Azaz ha 25%-ot ver vissza, akkor csak fele akkora távolságból "látom". Amúgy meg nem arról van szó, hogy láthatatlan, hanem a radarvisszaverő keresztmetszete kisebb. Azaz messziről csak egy madárnak látszik és sokkal közelebb van az a táv, amikor már felismerhető, hogy repülő, de akkor már rendszerint késő. Persze jó, ha nem esik az eső, nem mindig ugyanazon az útvonalon repül és nincs beragadva a bombatér ajtó (már ha szóba került az F117)

Egyébként meg OK, hogy a látható fény is az elektromágneses spektrum része, de azért érdekelne, hogy akarják elnyeletni kondenzátorral meg tekerccsel.

Bloodx
Bloodx
2016. márc. 11. 11:02
#2

"2,5 milliméter átmérőjű" - A radiust sikerult atmeronek forditani? :) A kepen is latszik, hogy sugar akart az lenni.

Jools
Jools
2016. márc. 11. 11:14

Kösz, javítva.

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2016. márc. 10. 19:58
#1

Egyszerűbb lett volna akkor nem feltalálni a radart és nem kéne az ellenszerével kísérletezgetni. Értelme viszont nem sok van, mert igaz az ellenség se találja meg a gépet, de a barát sem ha úgy adódik. Az F117-nél nem tudom milyen technikát alkalmaznak.

Vissza az oldal tetejére