Összeomló sziklafalakat és mozgó sziklákat fotózott a Rosetta

A 67P/Csurjumov–Geraszimenkó-üstököst két évig vizsgáló európai szonda felvételein egy nagyon aktív, változékony környezet bontakozik ki.

Összeomló sziklafalakat és mozgó sziklákat fotózott a Rosetta

Bár a Rosetta küldetése már három éve véget ért, a szakértők még mindig nagy erőkkel elemzik az űreszköz által begyűjtött adatokat, és ezúttal az üstökösmag változó felszínére vonatkozóan tettek közzé új információkat és látványos képeket. A Rosetta OSIRIS kamerája nagyjából 76 ezer nagyfelbontású fotót készített az égitestről, amelynek felszíne érdekes változásokon ment át, ahogy az objektum közelített a Naphoz, és egyre melegebb lett rajta. A szakértők ezeket a felvételeket vizsgálták meg, elsősorban arra koncentrálva, hogy összevessék a napközelség idején készült fotókat a későbbi, kevésbé aktív időszakban készültekkel.

Így akadtak rá az az alábbi fotókon látható mozgó sziklára is, amely az üstökösmag „nyaki” régiójában, a napközelség nyomán leglátványosabb változásokat produkáló területen indult mozgásnak. A nagyjából 10 méter átmérőjű szikla a fotók tanúsága szerint először lezuhant egy közeli sziklafalról, majd többször megpattant a felszínen, nyomokat hagyva hátra a porban. A kutatók becslése szerint a mintegy 230 tonnás kődarab 50 méter magasból zuhanhatott le, mielőtt pattogni kezdett. Ennek az eseménysornak sajnos nem lehetett tanúja a Rosetta, mivel mindez 2015 májusa és decembere között, az üstökös legaktívabb időszakában készült, amikor az űrszonda – éppen a fokozott aktivitás miatt – csak biztonságos távolságból monitorozta az üstökösmagot.

Galéria megnyitása

A hasonló változások rekonstruálása azért érdekes a kutatók számára, mert ezek révén pontosabb képet alkothatnak a mind a mozgó anyag, mind a felszínt borító matéria tulajdonságairól és viselkedéséről. Annyi már a korábbiakból is látszott, hogy az üstökös felszínén látható sziklák sokkal lazábban kötöttek, mint amit a Földön megszokhattunk. A tudósok becslése szerint a most bemutatotthoz hasonló, mozgó sziklák anyaga például százszor gyengébben tapad össze, mint a frissen hullott hó.

A kutatók egy másik érdekes változásról is beszámoltak, amit az égitest több pontján is megfigyeltek: összeomló sziklafalakról. Az egyik legnagyobb ilyen eseményt már korábban észrevették a felvételeket elemzők: az Aswan-sziklafalnak egy 70 méter széles része omlott le 2015 júliusában. Nemrégiben azonban egy még jelentősebb összeomlást detektáltak a Londoni Egyetem elemzői, amely ráadásul szorosan kötődni látszik egy 2015. szeptember 12-én észlelt kitörési eseményhez.

 

Galéria megnyitása
Gázkitörés az üstökösön 2015. szeptember 12-én

Az égitest napközelsége idején a déli féltekét jelentős napsugárzás érte, amely példátlan mértékű eróziót váltott ki a felszínen. A kérdéses területen például egy legalább 2000 négyzetméteres terület omlott le, ami a felvételek tanúsága szerint 2015 májusában még biztosan állt. A régió vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a térségben korábban is történtek jelentős eróziós események.

A friss összeomlás nyomán érdekes tény, hogy a törmelék sokkal nagyobb, több mint kétszer akkora szikladarabokat tartalmaz, mint az Aswan-fal omladéka. Ez a kutatók szerint vagy azt sugallja, hogy az üstökös anyagának rétegzettségében helyi sajátosságok vannak, vagy azt, hogy a két összeomlás eltérő folyamatok eredménye volt. Az ilyen jellegű események érdekessége azok látványosságon túl, hogy egyedi bepillantást nyújtanak az égitest belső szerkezetébe, és segítenek feltárni annak evolúcióját.

Galéria megnyitása

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap