A szakértők régóta tisztában vannak azzal, hogy genetikai állományunk, és a többi élőlény genomjának egy jelentős része ősi vírusoktól származik, mindig izgalmas azonban, amikor egy-egy ilyen génszakaszról ténylegesen kiderül, hogy annak komoly szerepe van az adott szervezet működésében. A Queenslandi Egyetem kutatói nemrégiben egy ilyen érdekességet derítettek fel: igazolták, hogy a Pinot noir nevű szőlőfajta egyedi jellegzetességeinek nagy részét, és valószínűleg túlélését is néhány 30 millió éves vírusnak köszönheti.
A vírusfertőzések a legtöbb esetben megkeserítik a növénytermesztők életét, mivel károsítják a növényt, és csökkentik a terméshozamot, bizonyos esetekben ugyanakkor komoly evolúciós szerepük lehet. Míg az állatok képesek az aktív helyváltoztatásra, ha fenyegetéssel állnak szemben, a talajhoz láncolt növényeknek helyben kell adaptálódniuk a változó körülményekhez, ez pedig az évmilliók során számos különleges stratégia kidolgozásához vezetett, mondja Andrew Geering növénypatológus.
„A növények új biokémiai útvonalak vagy újfajta növekedési szokások révén igyekeznek megküzdeni a kihívásokkal” – folytatja a kutató. Ezek a változások pedig sokkal gyorsabban végbemehetnek, ha friss genetikai állományt vesznek fel környezetükből, például az őket megfertőző vírusokból. Az új szakaszok többnyire a DNS javító mechanizmusait kiaknázva épülnek bele a növényi genomba, és mivel a javításra a környezeti változások (például fokozott sugárzás vagy újfajta vegyi anyagok jelenléte) idején gyakrabban van szükség, pontosan a leginkább „növényt próbáló” időkben épül be a legtöbb idegen DNS a genomba, kitöltve annak repedéseit és hibáit.
A domesztikálódott DNS pedig adott esetben szelekciós előnyöket is hozhat magával, így összességében segíti a faj fennmaradását a megváltozott környezetben. Geering szerint a folyamat nem sokban különbözik korunk génmérnöki törekvéseitől, amikor egy növény genomját bizonyos konkrét célok megvalósítása (például bizonyos betegségekkel szembeni nagyobb ellenállóképesség, vagy mondjuk a szikes talajon való megélés) érdekében módosítják.
A beépült, úgynevezett endogén vírusok több szempontból is érdekesek. Egyrészt több millió éves mikrobák emlékét őrzik, amelyek egy szimpla fertőzés alkalmával a gazdatesttel együtt elpusztulnak, így szerkezetük csak a genomba épült maradványokból ismerhető meg. A másik szempont, hogy jelenlétük alapvetően befolyásolja a növények evolúcióját. A Pinot noir genomját vizsgáló ausztrál kutatók úgy találták, hogy a növény genetikai állományának fél százalékát ilyen vírusok alkotják, amelyek elsődlegesen az intron régiókban kapnak helyet, így komoly szerepük lehet abban, hogy az egyes gének milyen mértékben fejeződnek ki.
