Az űrtávcső augusztus 25-én készítette el a felvételeket a Naprendszer talán legizgalmasabb és leglátványosabb légköri rendszeréről. A színes felhősávok között ismerősként tűnik fel az évszázadok óta létező anticiklon, az ikonikus, zsugorodó méretei ellenére is mintegy 40 ezer kilométer átmérőjű Nagy Vörös Folt. (A bolygótól balra az Európé nevű hold látható.)
Ami azonban még izgalmasabb, a szakértők a fotókon új jelenségeket is felfedeztek. Az északi félteke középső részén (a felső képen balra fent) egy fényes fehér struktúra jelent meg, amely egy új vihar formálódását jelzi. Az első, még nagyon apró foltot augusztus 18-án vették észre a csillagászok, vagyis egy héttel a felvétel elkészülte előtt, és a fotó óta eltelt hetekben tovább nőtt a jelenség, és két újabb viharkezdemény is megjelent ugyanabban a felhősávban.
A másik új kép az ultraibolya, a látható és a közeli infravörös tartományban végzett megfigyeléseket egyesíti, így ez további részleteket tár fel a légkör működésével kapcsolatban. A fotón a felső felhőrétegek felhői vörösebbek, mivel elnyelik az ultraibolya fényt, míg a kék részek az ultraibolyát visszaverő felhőket jelzik. Mint látható, az új vihar területén több vörös pötty is feltűnik, ami a szakértők szerint azt sugallhatja, hogy a vihar akár tartósan is megmaradhat.
A fotók egy másik feltűnő jellegzetessége, az úgynevezett Oval BA, amely nagyjából 20 évvel ezelőtt kezdett formálódni a Nagy Vörös Folttól délre. A korábban Kis Vörös Foltként is emlegetett vihar eredetileg vörös színű volt, de ahogy telt az idő, egyre inkább kifakult, míg szinte teljesen fehérre váltott. Az új felvételen ugyanakkor úgy tűnik, hogy a közepe ismét elkezdett vörösre váltani.
Végül még egy megfigyelés a képek kapcsán: a csillagászok elemzése szerint a Jupiter felső felhőrétegei, amelyek fehérnek látszanak, az utóbbi időben a korábbinál intenzívebben kezdtek oszlani, különösen az egyenlítő mentén, ahol mára egy szinte egységes, narancsszínű, alacsonyabban található felhőgyűrű övezi a bolygót.
