A 2014 UN271 katalógusjelű objektumot egy korábbi égboltfelmérési program adatainak elemzésekor találták meg a szakértők. A méretes jég- és porlabda sok szempontból pontosan olyan, mint a Neptunuszon túl található seregnyi hasonló égitest – egy fontos különbséggel: ez az objektum a Nap felé tart, és a következő 10 évben a Szaturnusz távolságára közelíti meg csillagunkat.
Persze időről időre előfordul, hogy a Naprendszer peremvidékéről egy üstökös a belső vidékekre vándorol, de a mostani objektum több szempontból is különleges. Egyrészt rendkívül elnyújtott a pályája. Naptávolpontja nagyjából 2 billiárd kilométerre van, ami a fényév ötödrésze. Ilyen távolságban a Naptól annyira gyenge csillagunk gravitációja, hogy az égitesten érvényesülő legkisebb kifelé irányuló hatás is kiszakíthatja azt a Nap fennhatósága alól. A másik fontos érdekesség, hogy az üstökös óriási: míg a nagyobb és látványosabb üstökösök magja 50 kilométer körüli átmérőjű, ez az objektum a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint 200 kilométer nagyságú.
A 2014 UN271-et a Dark Energy Survey nevű projekt keretében találták meg, amelynek elsődleges célja, hogy a teljes égbolt nyolcadát feltérképezve minden korábbinál részletesebb képet vázoljon fel a világegyetem méreteiről és tágulásáról. A munka során azonban olykor jelentősen közelebbi objektumok is lencsevégre akadnak. Ilyen volt a 2014 UN271 is, amelyről – mint nemrég kiderült – 2014-ben rögzítették az első felvételt.
Ahogy Pedro Bernardinelli, a felfedezést tevő csillagászok egyike írja, az égitest egy úgynevezett Neptunuszon túli objektum, vagy TNO (Trans-Neptunian Object). Ezen égitestek közül a legnagyobb ismert darab a Pluto, amely 2400 kilométer átmérőjű. Számos közülük 100–1000 kilométeres, de általában annyira távol vannak, hogy alig párat ismerünk közülük, holott a becslések szerint több billiárd hasonló objektum keringhet a Nap körül.
A 2014 UN271 600 ezer éves pályája javát a Naptól több milliárd kilométerre tölti, és az egyetlen ok, amiért tudunk róla az, hogy jelenleg éppen Naphoz legközelebbi pontja felé tart. Most a Neptunusz távolságában jár, és méretére fényességéből következtetnek a kutatók. Elképzelhető azonban, hogy sötétebb a vártnál, és ebben az esetben még nagyobb, ahogy az is, hogy kisebb, de jobban visszaveri a fényt.
Az objektum összetételét még nem ismerjük, de a hasonló égitestek alapján valószínűleg vízjég, por és egyéb fagyott anyagok keverékéből állhat. Ahhoz túl kicsi, hogy gömbölyű legyen, a gravitációja nyomán gömbbé formálódott legkisebb ismert égitest a Naprendszerben a Mimas nevű hold, amely 400 kilométer átmérőjű. Így formája vélhetően szabálytalan.
Nagy kérdés az is, hogy valóban üstökösként fog-e viselkedni, vagyis a Nap képes lesz-e megolvasztani fagyott anyagait annyira, hogy látható légkörre és csóvára tegyen szert. A méretéből adódóan amennyiben aktívnak bizonyul, a fényessége gyorsan megnőhet, akár annyira is, hogy szabad szemmel is láthatóvá válhat. Akármi is lesz a helyzet, rövidesen többet fogunk tudni. Az üstökösmag 2031-ben éri el napközelpontját, ami nagyon közel van, de annyira viszont távol, hogy még lehet idő egy szondát „eléküldeni”.
Az Európai Űrügynökség jelenleg is dolgozik egy küldetésen, amelynek keretében elsősorban mélyűri üstökösöket szeretnének vizsgálni. Bár a 2014 UN271 nem ilyen (lehetséges, hogy eredetileg mélyűri volt, de régen befogta a Nap), elképzelhető, hogy kivételt tesznek vele. Elvégre hasonló égitestet még sosem láthattunk testközelből, vagyis egy igazolt TNO vizsgálata mindenképpen izgalmas lenne. Bár több olyan holdat is ismerünk, amely egykor Neptunuszon túli objektum lehetett, ezeket mára alaposan átformálta bolygójuk, így nagyon keveset tudunk arról, hogyan nézhetnek ki a peremvidék égitestjei, pláne, ha ilyen méretűek.
