Nyúlékony arcidegeik vannak a barázdásbálnáknak

A különleges szerkezetű idegek teszik lehetővé, hogy a bálnák táplálkozás közben nyugalmi méretük többszörösére tágítsák szájüregüket.

Nyúlékony arcidegeik vannak a barázdásbálnáknak

Bob Shadwick, a University of British Columbia kutatója és kollégái egy közönséges barázdásbálna boncolása közben különös, fehér, zsinórszerű struktúrákra figyeltek fel az állat arcizmai közt. Először azt hitték, hogy talán véredényekről lehet szó, rögtön kiderült azonban, hogy a kötegek nem üregesek, ellenben roppant nyúlékonyak, és nyugalmi hosszuk több mint duplájára is megnyújthatók, majd károsodás nélkül visszaugranak eredeti méretükre. A közelebbi vizsgálat kiderítette, hogy idegekről van szó, amelyek azonban egyetlen addig ismert idegre sem hasonlít.

Az emlősök idegei az esetek többségében egyáltalán nem mondhatók rugalmasnak: ha 10 százalékkal megnyújtjuk ezeket, már nem képesek az elektromos jelek megfelelő továbbítására. 30 százalékkal megnyújtva a legtöbb ideg egyszerűen elpattan, és már kisebb mértékű nyújtásnál is olyan deformációkat szenved, amelyek akadályozhatják működését. Az ugyanakkor tökéletesen érthető, hogy a barázdásbálnáknak miért van szükségük rugalmas idegekre.

A barázdásbálna-félék családjába tartozó fajok mindegyike planktonokkal és krillekkel táplálkozik, mégpedig úgy, hogy egyszerre hatalmas mennyiségű vizet vesz a szájába, amelyből aztán kiszűri az apró zsákmányokat. Táplálkozás során a bálna először nagy sebességre kapcsolva megközelíti a krillek csoportját, majd kitárja a száját és lenyeli azt. A szájnyílás megnagyobbítása érdekében alsó állkapcsának két csontját is széttárja, nyelvét pedig hátraszorítja. Evés közben a bálna szájának kerülete nyugalmi méretének 162 százalékával növekszik meg, elképesztő mennyiségű vizet és tápanyagot engedve magába. A kékbálnák egyetlen kortyolással akár félmillió kalória bekebelezésére képesek.

Az arckoponyát felépítő lágy szövetek redős szerkezete biztosítja, hogy a művelet közben a bőr és az izmok nem szakadnak el. Ami pedig az idegeket illeti, ahogy mostani kutatás igazolta, ezek hasonlóan jól alkalmazkodtak az óriási méretbeli változásokhoz. A rugalmas idegek szerkezete egyszerű, ugyanakkor nagyon elegáns, mondják a szakértők. Maguk az idegrostok nyugalmi állapotban harmonikaszerűen redőzöttek, és egy egy vastag tok veszi körül őket, amely szintén redőzött kollagénből és rugalmas elasztinból épül fel. Amikor a bálna kitárja a száját, a rostok és a kollagén kisimulnak, az elasztinszálak pedig megnyúlnak. Amikor a kollagén maximális hosszára nyújtódott, merevvé válik, és megakadályozza, hogy az ideg tovább nyúljon, így a belül fekvő idegrost nem sérül meg. Ha a víz elkezd kiürülni a szájüregből, az elasztin újra összerántja az ideget, amely visszanyeri eredeti alakját.

Maguk az idegrostok tehát ebben az esetben sem rugalmasak, mindössze nagyon okosan vannak összecsomagolva. További érdekesség, hogy a jelek szerint csak bálnák szájüregében található idegek ilyen szerkezetűek, a test többi részén ugyanolyan nyújtásra érzékeny idegeket találunk, mint bármelyik másik emlősben. A váratlan felfedezés rávilágít, hogy még napjainkban is milyen keveset tudunk a legnagyobb testű emlősök anatómiájáról. Néhány évvel ezelőtt ugyanez a kutatócsoport azonosítottaazt a röplabda méretű érzékszervet, amely a barázdásbálnák alsó állkapcsának csúcsán található, és egészen addig senkinek sem tűnt fel, hogy létezik.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward