Nyomtatott, antibakteriális műfogak jöhetnek

Ha legközelebb műfogra lesz szükségünk, elképzelhető, hogy fogászunk egyszerűen kinyomtat egy olyan darabot, amely tökéletesen illeszkedik fogsorunkhoz, ráadásul szájhigiéniánkat is javítja. A 3D nyomtatással készült fogak ugyanis arra is lehetőséget adnak, hogy új alapanyagokkal kísérletezzek a szakértők. A fogbeültetések egyik legnagyobb problémája, hogy az implantátumon megtelepedő baktériumok folyamatosan károsítják a műfogat, illetve a friss műtéti területet, és ezzel a beültetés sikerét is veszélyeztethetik.

A Gröningeni Egyetem kutatója, Andreas Herrmann és kollégái azonban létrehoztak egy antimikrobiális műanyagot, amelyből 3D nyomtatás tetszés szerinti fogak és egyéb fogászati kellékek hozhatók létre. A szakértők kvaterner ammóniumsókat ágyaztak egy fogpótlásra jelenleg is használt anyagba. A plusz összetevő pozitív töltéssel rendelkezik, így megbontja a negatív töltésű bakteriális sejtmembrán integritását, és a sejtek halálát okozza. Az anyag elpusztítja vele érintkezésbe kerülő baktériumokat, az emberi sejteket ugyanakkor nem károsítja, mondja Herrmann.

A keveréket a kutatók egy 3D nyomtatóba helyezték, majd egy sor különféle fogorvosi kelléket hoztak létre belőle a műfogaktól kezdve a fogszabályozókig. Nyomtatás közben a friss rétegeket ultraibolya fénnyel szárították. A tárgyak antibakteriális képességének tesztelése érdekében azokat egy nyálból és Streptococcus mutans-ból, a fogat leggyakrabban megtámadó baktériumfajból álló keverékbe helyezték. A vizsgálatok alapján az új alapanyag a mikrobák 99 százalékát elpusztítja.

Mielőtt azonban az anyagot elkezdenék használni a fogászati ellátásban, további tesztekre lesz szükség. Többek közt meg kell vizsgálni, hogy hosszabb távon milyen hatással van az anyagra a nyál, mert ezúttal csak hat napig tartották benne a fogakat és fogszabályozókat, illetve hogy a matéria egyáltalán elég erős-e ahhoz, hogy alkalmas legyen a rágásra. És persze azt is ellenőrizni kell, hogy a különböző fogkrémek nem lépnek-e valamilyen nem kívánt kölcsönhatásba a műanyaggal, mondja Herrmann.

1.: Nyílván nem arról van szó hogy nem vetették alá terheléses tesztnek. Nem olyan egyszerű olyan környezetet létrehozni ami 15 év folyamatos rágást vált le.

2.: Ez nem antibiotikum. Az anyag önmagában sem az de emellé be van építve még a fogpótlásra használható anyagba. A szájban lévő baktériumok kis része hasznos csak, szinte elenyésző. Ami igazán fontos az a nyálban található enzim ami már a szájban megkezdi az emésztést.

3.: Nem mindegy milyen baktériumokat pusztít el. Van különbség. Épp emiatt jönnek csak most rá hogy hasznos is LEHET. A szájban találhatók nagy része káros. Egy ember által okozott harapás az esetek 90%-ban elfertőződik.