A nagyfelbontású, háromdimenziós modell körülbelül 20 millió szinapszist ábrázol, így fontos mérföldkövet jelent a konnektomika, az agy fizikai „áramköreinek” feltérképezésén dolgozó módszer művelői számára. Jelenleg egyetlen olyan élőlény van, amelynek teljes konnektomját modellezték: a C. elegans fonálféreg. A legújabb térkép az ecetmuslica agyának nagyjából harmadát ábrázolja, ami jól demonstrálja, hogy milyen messze vagyunk még az emberi agy hasonló feltérképezésétől.

A konnektomika tudományos megítélése meglehetősen ellentmondásos. Egyesek szerint az ilyen modellek sokat segíthetnek a különféle specifikus viselkedéseket az agy fizikai területeihez kötni, ami a neurológia fő célja lenne. A módszer kritikusai szerint ugyanakkor ez a fajta modellezés egyelőre nem hozott semmilyen nagyobb áttörést, viszont máris iszonyatos energiákat emésztett fel, amelyek másutt hasznosítva talán jobb eredményekhez vezettek volna.

Megint mások ugyanakkor úgy vélik, hogy bár az utóbbi véleményben van némi igazság, a módszer a technológia fejlődésének köszönhetően mostanra kezd annyira beérni, hogy megéri használni, és rövidesen komolyabb eredményeket is hozhat. Egy dolog biztos: a konnektom-térképek gyönyörűek, és ha sikerül leegyszerűsíteni és felgyorsítani létrehozásukat, nagyon hasznos eszközt jelenthetnek az idegkutatók számára.

Galéria megnyitása

Az ecetmuslica agyának részleges térképét elkészítő kutatócsoport a munka során részben automatizált folyamatokat, részben emberi erőt használt. A térképkészítés első lépéseként 20 mikron vastagságú szeletekre vágták egy ecetmuslica agyát. Az aprócska rovar népszerű tárgya a hasonló kutatásoknak, ugyanis komplex viselkedési mintázatokkal rendelkezik, az agya viszont viszonylag egyszerű, és mindössze akkora, mint egy mákszem.

A kapott szeleteket aztán pásztázó elektronmikroszkóppal digitalizálták, majd virtuálisan újra összeillesztették. Eredményül egy 50 billió voxelből (3D pixel) ábrát kaptak, amelyben egy speciális algoritmus dolgozta fel az egyes sejtek lefutását és kapcsolódásait. Ezt követően kezdődött csak a neheze, a program eredményeit ugyanis emberi erővel ellenőrizni is kellett, ami két évet és több százezer munkaórát vett igénybe.

Ahogy már említettük, ennyi idő alatt is csak az ecetmuslica agyának egy töredékével sikerült végezniük: a rovar agya összesen 100 ezer neuront tartalmaz, ami eltörpül az emberi agy 86 milliárd idegsejtje mögött. Vagyis a mostani eredmény még mindig csak a kezdet, de ha azt nézzük, hogy milyen hatalmas fejlődés következett be szintén iszonyatos méretű adatsorokkal operáló génszekvenálásban az első genomok leírása óta az elmúlt pár évtizedben, a konnektomok kapcsán is lehet remény az egyszerűsödő folytatásra.

A kutatócsoport egyébként nagyon szimpatikus módon szabadon hozzáférhetővé tette a térképet, az alkalmazott módszerről pedig egy külön tanulmányban számolnak be, amelyet ígéretük szerint a következő hetekben újabb publikációk követnek majd.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

6 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
Renhoek
Renhoek
2020. jan. 24. 15:30
#1

A kritika olyan szempontból jogos, hogy ez egy adott ecetmuslica agya. Vért izzadva feltérképezték, de semmit nem mond a hálózat funkciójáról. Kérdéses, hogy van-e értelme 1-1 egyednél úgy vizsgálni, hogy azt követően nem marad életben a páciens. Nyilván az agyi plaszticitás miatt egyes agyak között óriási különbség van konnektotómiát illetően. 

A jó hír, hogy ma már az anatómiai-funkciós kapcsolatokat is fel lehet térképezni, in vivo állatokon. Pl egéren. Egy nagyon érdekes technikával. Méghozzá a veszettségvírus egy lecsupaszított, nem patogén verziójával. Ezt a vírust (rabies) egy agyterületre injektálod, a vírus pedig továbbterjed a neuronok axonjain, és pontosan 1 szinapszist ugorva megfertőzi a következő szintet és kifejez a neuronokban valami fluoreszcens festéket -(Lehet játszani a szintekkel)  mivel alapvetően gémódosító vírus amilyet Zente gerincébe is injektáltak.

Tehát itt pl visszafelé ugrott egyet a vírus a retinába:
https://www.jneurosci.org/content/jneuro/34/23/7845/F9.large.jpg?width=800&height=600&carousel=1

Fluoreszcens mikroszkóppal így már funkciósan is fel lehet térképezni pl  a látópálya szintjeit. (Retina -> Thalamus -> Látókéreg). Sőt specifikus fehérjéket is be lehet juttatni, amivel mondjuk fényérzékenyek lesznek a sejtek. így már modulálni is lehet specifikus pályákat (ki-be kapcsolgatni). 
Ezek élő, funkcionális konnektotómiai vizsgálatok, mert meg lehet tudni, hogy az az áramkör mit is csinál pontosan aktivitás szintjén.

Renhoek
Renhoek
2020. jan. 28. 14:13

@BiroAndras  ML-algoknak kell még fejlődnie... mert ezeknél a szeletösszerakásoknál még mindig jobb a humán erő.

Vissza az oldal tetejére