A napraforgók, ahogy árulkodó nevük is mutatja, folyamatosan a nap irányába orientálják magukat a nappali órákban, így biztosítva, hogy minél több energiát vegyenek fel. Erre egyetlen ember alkotta anyag sem volt képes, egészen mostanáig: a UCLA kutatói ugyanis jelenleg is egy fototropizmusra képes matérián dolgoznak. Az anyagból készült szárakkal a SunBOT nevű összeállítás a jelenlegi napelemeknél sokkal hatékonyabban működhet, és akár a napfény 90 százalékát is képes lehet felfogni. Az anyag ráadásul más területeken, például a robotikában is alkalmazhatónak bizonyulhat.
Bár olyan rendszerek már korábban is készültek, amelyek motorok segítségével a nap felé tudják forgatni a napelemeket, a mostani fejlesztés érdekessége, hogy ezt önszabályozóan csinálja, és a virágokhoz hasonló módon lassú mozgással folyamatosan követi a fényforrást. A SunBOT szára 1 milliméter átmérőjű polimerből áll, amelybe egy fényérzékeny nanoanyagot ágyaztak. Ahogy ez az anyag elnyeli a fényt, az hővé alakul, a polimer pedig az emelkedőhőmérséklet hatására kicsit összezsugorodik.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a fényforrás felhevíti a szár egyik oldalát, amitől az összehúzódik, és csúcsa a fényforrás felé fordul. Ettől viszont árnyék vetül a szárra, amely hűlni kezd, így a mozgás leáll, Ahogy a fényforrás megmozdul, a szár is vele mozog, annak csúcsa mindig pontosan követve a fény irányát.
A szakértők az első prototípusban arany nanorészecskéket és hidrogélt használtak, de azóta többféle anyagot is kipróbáltak, hogy megtalálják, mely összeállítások működnek. Így mostanra több hasonló elven működő keveréket is összeraktak, amelyek eltérő körülmények közt alkalmazhatók. A hidrogéles SunBOT például vízben is használható.
A szakértők azt remélik, hogy a SunBOT-ok felhasználásával idővel miniatűr mesterséges napraforgómezőket telepíthetnek azokra a felületekre, ahol a napenergiát akarják kiaknázni, de elképzelhető, hogy a fejlesztés a tartóstruktúra külső rétegeként alkalmazva nagyobb szerkezetek napra irányítására is alkalmas lehet. A jelenlegi, statikus napelemek nagyjából a napfény energiájának 24 százalékát képesek felfogni, hogy ezt aztán a rájuk jellemző hatásfokkal átalakítsák elektromos energiává. Egy, a napot a világos órákban végig követő rendszerrel azonban 90 százalékra növelhető ez az arány, állítják a fejlesztők.
