A felfedezés igencsak megdöbbentette a szakértőket, hiszen rögtön felmerült a kérdés, hogy hogyan maradhatott folyékony egy ekkora víztömeg a Naprendszer jeges peremvidékén, egy olyan piciny égitesten, amelynek mára gyakorlatilag teljesen ki kellett volna hűlnie. Egy amerikai és japán kutatókból álló tudóscsoport mostanra előállt egy magyarázattal, amely révén talán végre meg lehet érteni a rejtélyt.
A szakértők most megjelent tanulmányukban arról írnak, hogy feltehetőleg egy szigetelő gázréteg lehet a felszíni jég alatt, és ez óvhatja meg az óceánt a külső hidegtől. Ha az elméletet sikerül igazolni, az más jeges égitestek szerkezetére is magyarázatot adhat, és valószínűsítheti, hogy az ilyen égi objektumokon gyakoribbak a felszín alatti óceánok, mint gondoltuk, mondja Francis Nimmo, a Kaliforniai Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.
A New Horizons 2015 nyarán repült át a Pluto rendszerén, és az eredmények alapján rögtön világossá vált, hogy a törpebolygó meglepően aktív geológiailag. Az adatok elemzése nyomán 2016-ra a kutatók felvázolták az égitest új modelljét, amely alapján nagyon valószínűnek látszott, hogy a Szputnyik-síkság (a Pluto „szívének” bal lebenye) alatt egy felszín alatti óceán húzódik, amely hasonló a Jupiter és a Szaturnusz jeges holdjainak rejtett óceánjaihoz.
Ez ahogy már említettük, rendkívül meglepő volt, hiszen a Plutóról korábban mindenki azt hitte, hogy egy ennyire távoli és apró égitest csak teljesen fagyott lehet, erre hirtelen úgy tűnt, hogy folyékony víz van a felszíne alatt. A kutatók számos lehetőséget végigjátszottak, hogy mi lehet a magyarázat a víz jelenlétére, de egyik sem tűnt megalapozottnak. A Plutó közelében nincs olyan nagyobb égitest, amely árapály-hatásával fűtené a vizet, és a belsejében található radioaktív anyagok bomlása sem szolgáltathat elég energiát ehhez. Továbbá a jelek szerint ahhoz nincs elég ammónia a Plutón, hogy az a vízbe beleoldódva ennyire lecsökkentse olvadáspontját.
Így a szakértők kénytelenek voltak alternatív magyarázatok után nézni. Ezek közül az egyik legvalószínűbbnek a gázburok tűnik, amely egyben gyökeresen új magyarázatot kínál más felszín alatti óceánok létezésére is. A teória szerint a gáz a jég alatt esett csapdába, és többek közt metánt tartalmazhat úgynevezett gázhidrátok, vagyis kristályrácsba rendeződött vízmolekulák által elzárt gázmolekulák formájában, ez a burok pedig hatásosan szigeteli a Pluto belsejét: a belső hőt nem engedi ki, és a külső hideget sem engedi be. A metán csapdába esése egyben azt is megmagyarázná, hogy miért van olyan kevés a gázból a Pluto légkörében, mondja Nimmo.
