A NASA Juno űrszondája működő- és kommunikációképes: az űreszköz július 4-én érkezett meg a Jupiterhez, és már haza is küldte első felvételét a bolygó körüli pályáról. A látható fényben üzemelő, JunoCam nevű kamerát hat nappal a sikeres pályára állást követően aktiválták irányítói, akik lassacskán az összes többi műszert is bekapcsolják. Bár az első fénykép még nem túlságosan részletgazdag, annyi kiderül belőle, hogy a szonda ezen készüléke túlélte a gázóriás rendkívül intenzív magnetoszféráján keresztüli első utazást.
„A felvétel alapján úgy tűnik, hogy a JunoCam meghibásodás nélkül vészelte a Jupiter erős sugárzási övein való első áthaladást, és készen áll az óriásbolygó jelentette kihívásokra” – mondja Scott Bolton, a kamera képeit elemző csapat vezetője. „Alig várjuk, hogy először vethessünk pillantást a Jupiter sarkvidékeire.”
A fotó július 10-én készült, amikor a Juno 4,3 millió kilométerre volt a Jupitertől, és erősen elnyújtott, 53,5 napos, kezdeti pályáján már távolodóban volt a gázóriástól. A színes felvételen a Jupiter számos jellegzetes légköri jelensége megfigyelhető a felhősávoktól a híres Nagy Vörös Foltig, valamint a bolygó mellett annak három nagyobb holdja, az Ió, az Európé és a Ganümédész (a fotón balról jobbra) is feltűnnek a képen.
A Juno-csapat tagjainak elmondása szerint a JunoCam folyamatosan fotózza majd a bolygót, ahogy halad pályáján. Az első nagyfelbontású képek augusztus 27-én készülhetnek el, amikor a szonda ismét pályájának Jupiterhez legközelebbi pontjára ér. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kezdeti, befogási pályán csak két kört tesz meg a Juno, amely októberben egy újabb manőver után jóval rövidebb, 14 napos poláris pályára áll. Ezt követően várhatóan kéthetente újabb és újabb részletes fotókat csodálhatunk meg a Naprendszer legnagyobb bolygójáról.
A Juno a tervek szerint küldetése két éve alatt összesen 37-szer fogja megkerülni a Jupitert, rendszeresen nagyjából 4100 kilométerre közelítve meg a bolygó legfelső felhőrétegét. Ezen megközelítések alatt a szonda műszereivel igyekszik bepillantani a felső rétegek alá, hogy új információkat gyűjtsön össze a planéta keletkezésével, struktúrájával, légkörével és magnetoszférájával kapcsolatban. Az amerikai űreszköz még csak a második ember alkotta szonda, amely pályára állt a Jupiter körül, és elődje, a Galileo küldetésének nagy része alatt messze nem merészkedett olyan közel a gázóriáshoz, mint a Juno teszi.
