A tapasztalt meditálók képesek „kikapcsolni” az agyuk álmodozásért, elkalandozásért felelős részét épp úgy, ahogy ez egyes pszichiátriai kórképek (autizmus, skizofrénia) esetében történik, állítják a Yale kutatói.

A meditáció segít a pillanatra összpontosítani, és kimutathatóan fokozott boldogságérzetet okoz, így számos egészségügyi problémára lehet válasz, például segíthet a dohányzásról való leszokásban, a rákkal való küzdelemben, vagy éppen a pikkelysömör kialakulásának megakadályozásában, mondja Judson A. Brewer, a kutatás vezetője.

A kutatók funkcionális MRI-vel vizsgálták tapasztalt és kezdő meditátorok agyát három különböző meditációs technika alkalmazása közben. Az eredmények alapján a tapasztalt meditátorok agyának ún. default mode network (DMN) nevű része alacsony aktivitást mutatott a meditációs technikától függetlenül. Ez a terület olyankor mutatkozik aktívnak, amikor például kihagy a figyelmünk, illetve szorongásos megbetegedéseknél és figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD) állapotában, továbbá itt rakódnak le az amyloid plakkok az Alzheimer-betegeknél.

A felvételek szerint a tapasztalt meditátorok agyában a DMN aktiválásával párhuzamosan működésbe a lépnek az önellenőrzésért és a kognitív kontrollért felelős részek is, ez azonban a kezdőkre nem jellemző. Ez arra utalhat, hogy a gyakorlott a meditátorok folyamatosan koncentrálnak arra, hogy megakadályozzák az „én”-központú gondolatok felbukkanását, és az elme elkalandozását is. Patologikus esetben ez a tudatállapot olyan betegségek esetén van jelen, mint az autizmus vagy a skizofrénia.

A meditálók erre való utasítás nélkül, mind meditáció, mind pedig egyszerű pihenés közben eljutottak ebbe a tudatállapotba. Úgy tűnik, hogy kifejlesztettek egy újfajta nyugalmi állapotot, amely inkább „jelen”-központú, és kevésbé „én”-központú, mondják a kutatók. A meditáció segítségével a pillanatra koncentrálás évezredek óta a filozófiai és elmélkedő gondolkodás módszertanába tartozik. Számos mentális kórkép lényege ugyanakkor az, hogy az egyén be van zárva a saját gondolatvilágába. A gyakorlott meditátorok képesek reprodukálni ezt a tudatállapotot, és ők a betegekkel ellentétben befolyásolni is tudják azt. A kutatók reményei szerint ezek az eredmények talán segíthetnek abban, hogy jobban megértsék a háttérben húzódó idegi folyamatokat.