Juan Carlos Izpisua Belmonte, a kaliforniai Salk Intézet kutatója és kollégái kutatásának célja a sejtek fejlődése és a köztük lévő kommunikáció jobb megértése volt, ezért injektáltak emberi őssejteket, vagyis többféle sejttípussá fejlődni képes sejteket a majomembriókba. Emberi kimérizmus jelenleg is előfordul, például amikor valaki szervátültetésen esik át, és a máshonnan származó szerv sejtjei elkezdenek eljutni a test más részeire is. A mostanihoz hasonló kísérletek ugyanakkor sokak szerint komoly etikai és jogi kérdéseket vetnek fel, amelyek mindenképpen alaposabb vizsgálatra szorulnak.
Izpisua Belmonte elmondása szerint kutatócsoportjának eredményei fontos lépést jelenthetnek beültethető emberi szervek hiányából fakadó problémák megoldása felé amellett, hogy a korai fejlődés, a betegségek kialakulása és az öregedés jobb megértésében is segíthetnek. „A kimérikus megközelítések nagyon hasznosak lehetnek a bioorvosi kutatásokban” – mondja a szakértő.
A kutató és társai 2017-ben hozták létre az első ember-sertés kimérát, amikor emberi sejteket ültetettek egy korai fejlődési fázisban lévő sertés szöveteibe. Ezen kísérletekből azonban az derült ki, hogy a sejtek közti kommunikáció ebben az összeállításban nem működik megfelelően. Ezért döntöttek úgy a szakértők, hogy következőnek egy olyan fajjal próbálkoznak, amely közelebbi rokonságban áll az emberrel.
Az emberi sejteket tartalmazó makákóembriókat 19 napig figyelték a laborban, mielőtt elpusztították volna azokat. A csapat tagjainak beszámolója szerint az emberi őssejtek túlélték ezt az időszakot, és sokkal jobban integrálódtak a szövetekbe, mint ami a korábbi, sertésekkel végzett kísérletek során jellemző volt.
Izpisua Belmonte elmondása szerint a kutatás megfelelt a jelenlegi etikai és jogi irányelveknek, amelyeket a munka során maximálisan figyelembe vettek, és szorosan együttműködtek az illetékes felügyelő szervekkel. A kutatás távolabbi céljai ugyanakkor sok kérdést felvethetnek. „A kutatásban részt vevő szakértők azt állítják, hogy a hasonló kimérikus embriók sok lehetőséget rejtenek, hiszen rajtuk olyan kísérletek is elvégezhetők lehetnek, amelyek embereken nem. Az ugyanakkor nyitott kérdés, hogy az embriók mennyiben tekinthetők embernek” – mondja Anna Smajdor, a Kelet-Angliai Egyetem kutatója.
„A kutatás kitárta Pandora szelencéjét, ami az emberi-nememberi kimérákat illeti. Ezeket az embriókat ugyan 20 nap után elpusztították, de csak idő kérdése, mielőtt az első ilyen kimérák világra is jönnek, például azzal a céllal, hogy szervdonorként használják őket, ami a kutatás kimondott egyik célja” – mondja Julian Savulescu, az Oxfordi Egyetem munkatársa. „Ezen a ponton pedig kulcsfontosságú kérdés lesz, hogy morális szempontból minek tekintjük ezeket az új teremtményeket. Mielőtt bármilyen kísérletezés megkezdődne a világra jött kimérákon vagy elkezdenék a szerveiket eltávolítani, rendkívül fontos, hogy felmérjük, milyen mentális képességekkel és életminőséggel rendelkeznek.”
