Bihus
Az autó által igényelt energia attól függ, hogy mekkora a tömege, a légellenállása, és a kerekek gördülési ellenállása. Az, hogy mennyit fogyaszt ezen felül függ még a motor és az aksi hatásfokától. A motor teljesítménye közvetlenül nincs hatással a fogyasztásra. Befolyásolja ugyan a tömeget és a hatásfokot, de nem számottevő mértékben.
Példának ott az új Tesla Roadster, ami 1400 lóerős, szemben a Model 3-mal, ami 283 lóerős. A Roadster 200kWh-ás aksija 620 mérföldre elég hivatalosan, de ez valószínűleg ez konzervatív becslés. A Model 3 75kWh-s aksija kb. 300 mérföldre elég ténylegesen. Tehát közel ötszörös teljesítmény mellett a fogyasztás mindössze 30%-kal nő. De a kocsi több fontos paraméterét nem tudjuk, tehát ez sem biztos, hogy a teljesítmény miatt van.
Lehet, hogy tökéletesen tiszta energia nincs, de mi van, ha a szennyezés mértéke olyan alacsony, hogy nem érdemes foglalkozni vele? És persze az is kérdés, hogy hogyan definiáljuk a szennyezést. Például mi van, ha az összes ipari tevékenységet mondjuk a Merkúrra telepítjük, ahol nagyon bőséges napenergia áll rendelkezésre, és nincs se élővilág, se ember, se bármi más, ami megőrzésre érdemes? Mi van, ha az emberek legnagyobb része is elköltözik a Földről, és az egész bolgyó egy nemzeti park lesz? Akár fel is takaríthatunk magunk után, különös tekintettel a szétdobált műanyagokra. Az egészen biztos, hogy a természet sokkal jobban érezné magát. És technikailag ez mind lehetséges lesz a belátható jövőben.
De ha nem is megyünk ilyen messzire, mi a gond a napenergiával például? Jó, a napelem gyártáshoz kell bányászni, de azt azért meg lehet oldani relatíve tisztán kis odafigyeléssel, és utánna helyre lehet állítani az eredeti állapotokat. Annak sincs elvi akadálya, hogy a gyártás tiszta legyen. A vegyszerek újrahasznosíthatók, az energia meg jöhet napelemekből. És természetsesen az elhasznált napelemeket is lehet újrahasznosítani.
Aztán ott az atomenergia, ami ugyan termel hulladékot, de egy milliószor kevesebbet, mint a szén és társai elégetése, és az a kevés hulladék is szépen becsomagolva jön ki. A kezelésére pedig több megoldás is van. De ha ez se jó, akkor ott a fúzió, ami csak minimális mennyiségű enyhén radioaktív anyagot termel. Ráadásul üzemanyag gyakorlatilag korlátlanul áll rendelkezésre. Minden a vasnál könnyebb anyag elégethető egy kellően fejlett fúziós reaktoban. És tudjuk, hogy meg lehet csinálni, mert a csillagok pontosan ezen az elven működnek.
A távolabbi jövőben pedig még ennél is tisztább erőműveket építhetünk. https://kottke.org/18/04/how-to-harvest-nearly-infinite-energy-from-a-spinning-black-hole
Hogy mennyi energia áll rendelkezésünkre, arra egy jó példa ez egyik mai cikk. Két feketelyuk ütközése során közel 5 naptömegnyi anyag alakult energiává. Ez a jelenlegi energia fogyasztásunkat kb. 10 000 000 000 000 000 000 000 000 000 évig fedezné (tényleg kiszámoltam, nem csak rátenyereltem a '0' gombra). És 5 naptömeg az még semmi egy egész galaxis tömegéhez képest. És mint már írtam, nagyon úgy néz ki, hogy az energiamegmaradás sem érvényes, legalábbis kozmikus léptékben.
A másik oldalon pedig az energia fogyasztásunkat is tudjuk sok nagyságrenddel csökkenteni, ha a valós világ helyett egy virtuálisba költözünk át. Elvileg lehetséges akár egy teljes civilizáció szimulálása egyetlen ceruzaelem teljesítményével, ha az univerzum már eléggé kihűlt. https://en.wikipedia.org/wiki/Landauer%27s_principle
A jelenlegi technológiákkal az élelmiszer termelés is fenntarthatatlan. Mint már írtam, a gépek mellett a műtrágya gyártás is rengeteg energiát használ, és ne felejtsük el azt se, hogy a kész élelmiszert ki is kell szállítani a boltokba. A SUV-ok betiltása csökkentené a szennyezést, de nem annyira, hogy fenntarthatóvá váljon a civilizációnk. Mindenképp szükséges legalább az üvegház gáz kibocsátás nullára csökkentése, az pedig nagyrészt együtt jár a többi energia termeléssel kapcsolatos szennyezés megszűnésével is. Tehát, ha ezt sikerül megoldani, akkor az SUV-k nem jelentenek gondot. Ha nem sikerül, akkor viszont az alapvető szükségletek kielégítésére se marad keret. Ez egy ilyen fekete-fehér dolog, mert nem sok az a CO2 mennyiség, ami hosszú távon se okoz gondot, úgyhogy ha nincs tiszta energia, akkor nagyrészt elfelejthetjük az egész ipari civilizációt. Vagyis vissza a középkorba.
Ezen felül ha véges mennyiségű erőforrást tudunk csak használni, akkor elkerülhetetlen, hogy verseny alakuljon ki értük, jó eséllyel erőszakos eszközöket sem nélkülözve. Az ember arra van programozva, hogy mindíg többet akarjon, ez ellen bármit tenni reménytelennek tűnik. Lényegében ez a törtlénelem nagy részében így volt, mert a föld volt messze a legfontosabb erőforrás, ami nyílvánvalóan véges. Az eredmény nem meglepően a folyamatos erőszak volt. Ezen változtatott az ipari forradalom. Ugyan eltartott egy ideig, míg a társadalmi berendezkedés felzárkózott az új világrendhez, de amint ez megtörtént drasztikusan csökent az erőszak. Ami háború volt azóta a világ iparosodott részein, az más limitált erőforrásokért folyt, főképp az olajért. De az olaj már közel sem annyira limitált, így lehetséges például, hogy Európában 70 éve nem volt komolyabb háború, míg korábban a béke volt ritka.
Nyílván most is vannak szabályok, de nagyon nem mindegy, hogy milyenek. Csak extrém esetben korlátozzák azt, hogy mennyit fogyaszthatsz, leginkább háborúk esetén. Normálisan a kormány azzal szabályozza a piacot, hogy extra adót vet ki a káros dolgokra, és támogatja a hasznos dolgokat. Az ipart szigorúbban szabálozzák ugyan, de ott sem a fogyasztást korlátozzák, hanem a környezetszennyezést. Például az autóknál a kibocsátást korlátozzák, nem a fogyasztást. Ha egy autógyár épít egy takarékosabb motort, vagy beépít egy plusz szűrőt, azzal is teljesít az előírásokat. Amikor az országok a klímaváltozás elleni harcról beszélnek, akkor se a fogyasztás korlátozása vagy csökkentése a kitűzött cél, hanem a CO2 kibocsátás csökkentése.
Te írtad, hogy a fogamzásgátlás elkorcsosuláshoz vezet. De akkor biztos nem jól értettem. Túlnépesedés pont hogy nincs, épp hogy fogy a népesség mindenhol, kivéve a legszegényebb országokat. Be is linkeltem egy alapos elemzést ennek az okairól.
Tehát azt javaslod, hogy még a terhesség korai szakaszában nézzük meg a gyerek génjeit, és ha nem jók, akkor abortusz? Ez még sokkal veszélyesebb lehet, mint a génállomány romlása, mivel nem ismerjük még elég jól a gének működését ehhez. Véletlenül kiiktathatunk egy alapvető fontosságú gént, és még csak rá se jövünk amíg nem túl késő. Többek közt ezért is van nagy felháborodás a kínai génmódosított gyerekek miatt. De azon is érdemes elgondolkodni, hogy így például Stephen Hawking meg se született volna, és még csak nem is tudtuk volna, hogy mit veszítünk. Egyelőre biztonságosabb javítani a súlyosabb hibákat, és azt is csak utólag, hogy a javítás ne öröklődjön. Meg arra is nagyon vigyázni kell, hogy ki dönti el és milyen alapon, hogy melyik tulajdonságok nemkívánatosak.
Egyébként ez is csak az egyes emberek szempontjából érdekes, mert a génállomány természetes változása olyan lassú, hogy a technológiai fejlődés háromszor körbefutja, mire az megmozdul. Mire a génállomány romlása tényleges problémává válna, már rutinszerűen írjuk át a génjeinket, már ha egyáltalán lesz még hús-vér testünk.
A kihívások leküzdése és a folyamatos fejlődés teljesen független a kényelemtől és a lustaságtól. A kényelem csupán azt jelenti, hogy én választom meg a kihívásokat, nem pedig kívülről kényszerítik rám. És ez sokkal hasznosabb is, mert mi értelme olyan kihívásokkal küzdeni, amivel már millióan megküzdöttek? Értelmesebb az unalmas rutin kihívásokat technológiával megoldani, és a korlátozott erőforrásainkat olyan kihívásokra fordítani, amiket még senki se győzött le, vagy legalábbis nem sokan. Vagy ha ezekhez kevesek vagyunk, akkor választhatunk olyan kitalált kihívást, ami a fejlődésünkhöz és boldogságunkhoz optimális (ezt hívják játéknak vagy sportnak). A lustaságról pedig már beszéltünk, az arról szól, hogy takarékoskodjunk az erőforrásokkal, és találjunk jobb megoldásokat a problémáinkra. Nyílván van negatív oldala is a lustaságnak, de nem lehet azt mondani, hogy alapvetően rossz lenne.
És a kihívások nem csak fizikaiak lehetnek. Problémák megoldása, rejtélyek felderítése, ismeretek megszerzése, tervek készítése, és még sok más is kihívás. A mindíg újabb és jobb technológiák kifejlesztése is.
A technológiai fejlődésnek pedig jelentős részben motivációja a lustaság, és célja a kényelem. Csak gondold végig, hogy azok a dolgok, amiket naponta használsz, milyen mértékben szükségesek a puszta túléléshez, és milyen mértékben könnyítik meg az életedet. Az ennivaló és a tiszta ivóviz kivételével szinte minden nélkülözhető. Illetve még az orvostudomány bizonyos eredményeit is naponta használod. Ezen felül szinte minden már nem a túlélésről szól, hanem az életminőség javításáról, amit másképp kényelemnek hívunk. Persze ennyire nem egyszerű a helyzet, mert sok esetben az életminőség javulása az egészség javulásával is jár, ezért van, hogy az utóbbi pár száz évben jó négyszeresére nőtt a várható élettartam.
Én is folyamaosan a fenntartható fejlődésről beszélek. Ezek szerint csak az a vita tárgya, hogy mi a fenntartható. Akkor úgy néz ki, hogy egy másik klasszikus hibát követtek el, nem veszitek figyelembe, hogy a technológia fejlődése nem állt meg. Ha a jelenlegi általánosan használt technológiákkal kellene dolgozni, akkor igazatok lenne, de szerencsére ez nem így van. Már most létezik szinte minden tehcnológia ahhoz, hogy a jelenlegi életszínvonalunk fenntartható legyen, sőt, minden ember élhessen nyugati életszínvonalon. Már csak arra várunk, hogy ezek a technológiák leváltsák a régieket, és ez is folyamatban van. Csak azért vagyunk bajban, mert a hagyományos technológiákon egy szűk réteg iszonyatosan sok pénzt keres, és ezért mindent megtesznek, hogy az átállást lelassítsák. Ezért pár évtizeddel el vagyunk késve a normális ütemhez képest.
