A régészek a kutatás keretében több mint 75 ezer négyzetkilométernyi területről készített három dimenziós térképet, egészen új részleteket tárva fel a mai Mexikó korai településeivel kapcsolatban. A 478 helyszín közül a legkorábbiak időszámításunk előtt 1400-tól, a legkésőbbiek időszámításunk szerint 1000-től voltak lakottak. A települések kialakítása a jelek szerint szoros összhangban volt a helyi közösségek hiedelemvilágával, az épületeket például sok esetben közeli hegycsúcsokhoz vagy a Nap járásához tájolták.
A nagyszabású vizsgálatot az Arizonai Egyetem kutatói végezték, és a szakértők az adatok alapján öt építészeti kategóriába sorolták a településeket. A különböző kategóriák véleményük szerint eltérő korokhoz köthetők. A településszerkezetek ugyanakkor kortól függetlenül meglepően egalitariánus társadalmi berendezkedésről tanúskodnak: minden lelőhelyen téglalap alakú, központi területet, amely hasonlít a San Lorenzóban feltárt olmék település központi teréhez, amely vélhetően közösségi gyülekezőhelyként szolgált. A központi tér körül elhelyezkedő lakóépületeken ugyanakkor nem látszik, hogy jelentős társadalmi tagozódás jellemezte volna a közösségeket.
Takeshi Inomata, az eredményekről beszámoló tanulmány vezető szerzője szerint a most feltárt települések kifejezetten sztenderdnek mondható szerkezettel rendelkeznek, ami teljes újdonságnak számít a régió történetét kutatók számára is. A kutatók LiDAR-ral tárták fel a jobbára a talajban rejtőző maradványokat, így ásás nélkül is nagy területekről tudtak gyorsan információkat szerezni.
A lézeres alapú távérzékelést alkalmazó LiDAR-ról egyre többen gondolják úgy, hogy forradalmasíthatja a régészetet. A módszerrel ugyanis olyan méretekben lehet átfogó információkat gyűjteni a múlt építményeiről és településeiről, amire korábban nem volt lehetőség. A módszer ráadásul a civilizációtól távoli, növényzettel sűrűn benőtt régiókban is jól használható. Inomata és kollégái 2020-ban LiDAR-ral fedeztek fel egy korábban ismeretlen, gigantikus maja lelőhelyet, Aguada Fénixet, amelynek azóta a klasszikus régészeti feltárását is megkezdték. Most pedig 2000 évnyi időszak településszerkezetéről gyűjtöttek információkat.
Míg az olmékok egyik központi településének romai régóta ismertek San Lorenzóban, az új kutatás rengeteg kisebb település szerkezetét tárja fel, köztük sok olyanét is, amely gyakorlatilag ismeretlen volt mostanáig. Az átfogó vizsgálat példátlan betekintést enged abba, hogyan szerveződtek ezek a korai közösségek.
A most felmért településeken a következő lépésben megkezdődik a hagyományos feltárás is, többek közt annak megerősítésére, hogy a levegőből lézerrel felmért településszerkezet megfelel-e a valóságnak. Ez nagyon fontos lépés lehet a LiDAR régészeti célokra való használhatóságának felmérésében.
