A kaliforniai székhelyű, rakétáit jelenleg Új-Zélandról indító székhelyű cég a vasárnapi start előtt mindössze két tesztkilövést hajtott végre. Az első során 2017 májusában, a hordozórakéta a kommunikációs rendszer földi részének meghibásodása miatt nem tudta pályára állítani rakományát. A második, 2018 januárjában végrehajtott kilövés viszont már sikeres volt, ennek során az Electron rakétával négy CubeSatot juttattak alacsony Föld körüli pályára.
A januári startot követően azonban nehezen sikerült továbblépni a cégnek. A most vasárnapi küldetésnek többször is nekifutottak, de a startot mindannyiszor le kellett fújni a hordozórakéta rendszerében felfedezett hibák miatt. Végül a rakétát néhány helyen módosították, és úgy tűnik, hogy a változtatások beváltak, hiszen az Electron minden gond nélkül a levegőbe emelkedett. A rakéta hat kisműholdat és egy fékezőernyős kísérleti rendszert vitt magával.
Utóbbi tervezői azt akarják vizsgálni, hogy hasonló beépített ernyőkkel lehetséges-e passzívan visszairányítani a földi légkörbe a kisebb űreszközöket küldetésük végeztével, hogy azok ne növeljék a Föld környékén már jelenleg is tetemes mennyiségben jelen levő űrszemét mennyiségét.
Ahogy már említettük, az Electront kifejezetten kisműholdak felbocsátásra fejlesztették ki, amivel az első szereplő a piacon. A hasonló, cipősdoboznál kisebb űreszközöket eddig vagy nagyobb rakétákkal, nagyméretű műholdak mellett másodlagos vagy harmadlagos rakományként vitték fel, vagy a Nemzetközi Űrállomásról dobálták ki. Amivel az anyagiakon túl az is probléma volt, hogy a kisműholdak tervezőinek kevés beleszólásuk volt abba, hogy milyen magasságú és irányú pályára kerülnek űreszközeik.
A 17 méter magas, 12,5 tonnás Electron azonban ideális ezekhez az űreszközökhöz. A hordozó 150–225 kilogramm terhet képes 600–800 kilométer magasságú, napszinkron pályára állítani, de persze a jövőben más típusú alacsony pályák is megvalósíthatók lehetnek a megrendelő igényei szerint. Ami ideális lehet a kisműholdak számára, amelyek esetében eddig a fellövés módja miatt ilyen alacsony pályák elérésére nem nagyon volt mód.
Egy-egy kilövés nagyjából 6 millió dollárba kerülhet a jövőben, és a Rocket Lab a jövő évben már 16 startot tervez megvalósítani. Hogy ezt teljesíteni tudják, nemrégiben Új-Zélandon is nyitottak egy gyárat a meglévő, kaliforniai összeszerelő létesítmény mellé. És 2019-ben már várhatóan az Egyesült Államokból is lesznek rakétaindítások, a cég ugyanis szert tett egy új kilövőállásra is, a NASA Wallops-szigeten található bázisán.
