A szakértők korábban is tisztában voltak azzal, hogy az alváshiány növeli a szívinfarktus és a sztrók kialakulásának kockázatát, mostanáig azonban nem volt világos, hogy pontosan milyen módon kapcsolódnak össze ezek a jelenségek. A Harvard kutatói azonban egerekben megtalálták az összefüggést egy agyból kiinduló és a csontvelőbe irányuló jel formájában. Ha emberekben is sikerül azonosítani ezt az útvonalat, az számtalan más problémát is segíthet megmagyarázni az elhízástól a daganatos megbetegedésekig.
Az érrendszeri problémák hátterében többnyire az áll, hogy meszes-zsíros lerakódások képződnek az érfalban, amelyek aztán addig növekednek, míg végül felszakítva az eret bekerülnek véráramba. Ez aztán olyan erős alvadási ingert válthat ki, hogy ép érszakaszokat is elzárni képes vérrögök képződhetnek. A folyamatban az immunsejtek, elsősorban a monociták is szerepet játszhatnak, amelyek a problémás helyeken megjelenve szintén hozzájárulhatnak a plakk növekedéséhez.
Filip Swirski immunológus és kollégái azért kezdtek egerekkel kísérletezni, mert azt gyanították, hogy az alvás és az immunrendszer kapcsolatában kell keresni az alváshiány és az érrendszeri problémák közötti összefüggés megfejtését. A szakértők olyan egereket vizsgáltak, amelyek genetikailag hajlamosak az arteriális lerakódásokra. A kísérletek során a vizsgált egerek egy részét a nappali órákban, amikor az állatok rendszerint alszanak, két percenként felébresztették. 12 hét elteltével a kontrollcsoport tagjaihoz képest a rosszul alvó egerekben nagyobb plakkok alakultak ki, és vérükben magasabb volt a monociták és neutrofil granulociták száma is. Mivel a fehérvérsejtek magas szintjéért a csontvelői őssejtek voltak felelősek, a szakértők azt kezdték vizsgálni, hogy mitől ennyire aktívak ezek a sejtek.
Ennek kiderítése során az ébrenlétet szabályozó hipotalamuszt is tanulmányozni kezdték, és kiderült, hogy a rosszul alvó állatokban nagyon alacsony a hipokretin nevű agyi ingerületátvivő hormon mennyisége. Az 1998-ban felfedezett hormon fokozza az étvágyat és az éberséget, és a narkolepsziában szenvedők agyában alig termelődik. Swirski és társai rájöttek, hogy a hipokretin termelésére genetikailag képtelen egerek vérében szintén magasabb a normálisnál az említett fehérvérsejtek szintje, ami azt sugallta, hogy a hormon az immunsejtek termelődésének szabályozásában is részt vesz.
A kutatók ezt követően hipokretin-receptorokkal rendelkező sejtek után kezdtek kutatni a csontvelőben, és rövidesen találtak is ilyeneket. Mint kiderült, a hormon gátolja annak a sejtcsoportnak a működését, amely megtermeli a csontvelő őssejteket immunsejtek létrehozására utasító fehérjét. Hipokretin hiányában ez a fék nem működik, így az immunsejtek termelődése elszabadul, és azok a vérbe kerülve egyre fenyegetőbb plakkokat hozhatnak létre.
Swirski szerint az agy és a csontvelő közötti kapcsolat létezésére az lehet a magyarázat, hogy az immunsejtek előállítása energiaigényes folyamat, amely energia éberen nem feltétlenül áll rendelkezésre. Így a hipokretin biztosítja, hogy az éber órákban a csontvelői őssejtek visszafogják magukat. Amikor viszont az egereket nem hagyták aludni, a hormont termelő sejtek annyira túlműködtek, hogy idővel teljesen kimerültek, és hormon szintje leesett, a csontvelőről pedig lekerült a gátlás.
Bár valószínűleg nem ez az egyetlen kapcsolódási pont az alvás minősége és az érrendszeri problémák között, a hipokretin működése megmagyarázhatja, hogyan vezethet az alváshiány keringési gondokhoz. És talán más problémákra is magyarázatot adhat, hiszen korábbi vizsgálatok során többek közt azt is megfigyelték, hogy a nem megfelelő alvás segítheti a tumorok növekedését is.
Ha emberekben is létezik ez az jelátviteli útvonal, a felfedezés egyúttal kezelési módot is kínálhat az alvászavarok okozta kockázatok csökkentésére, Swirski és kollégái ugyanis hipokretin beadásával meg tudták akadályozni a fokozott plakk-képződést a rosszul alvó egerekben. A kutatás ezen kívül még egy fontos dolgot sugall, mégpedig azt, hogy a hipokretin-receptorokat gátoló gyógyszerek, köztük egy nemrég engedélyezett álmatlanság elleni szer, fokozhatják az érrendszeri problémák kialakulásának kockázatát.
