Két új magyar műhold működik a világűrben

Japánban sikeresen vették a SMOG–P és az ATL–1 jeleit is.

Két új magyar műhold működik a világűrben

Ahogy arról röviden már beszámoltunk, ma reggel közép-európai idő szerint 9:18-kor Új-Zélandról felbocsátották a műegyetemi fejlesztésű SMOG–P és a szintén részben műegyetemi fejlesztésű, magánfinanszírozású ATL–1 műholdakat. Az űreszközöket a Rocket Lab Electron rakétája juttatta nagyjából 360 kilométer magasságú pályára. (A fenti videón a kilövés 17:10 után kezdődik.)

A kilövés során minden mintaszerűen zajlott, és a kifejezetten kisműholdak felbocsátására szakosodott Rocket Lab ezzel az Electron 10. sikeres startján van túl. További remek hír, hogy a legfrissebb információk szerint a két hazai fejlesztésű pikoműhold jól van, kinyitotta antennáit és kommunikál, mivel Japánban már vették is rádiójeleiket. Ez pedig óriási eredmény, hiszen a SMOG–P-hez hasonló méretű, mindössze 5x5x5 centiméteres PocketQube-ot egészen mostanáig senkinek sem sikerült működőképesen feljuttatnia a világűrbe.

A SMOG–P-t a BME oktatói és hallgatói fejlesztették a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan tanszék oktatóinak irányításával (akiknél többször is jártunk vendégségben a 2014 óta zajló munka során), de a munkában aktív részt vállaltak a Gépészmérnöki Kar hallgatói és külső szakértők is, áll az intézmény sajtóközleményében. A SMOG–P és a tervek szerint jövő nyáron induló ikertestvére, a SMOG–1 feladata a Föld körüli térség ember keltette elektromágneses szennyezettség, az elektroszmog vizsgálata lesz. Vagyis a duó azt fogja vizsgálni, hogy a rádió- és tévéadók jeleiből mi jut ki a világűrbe, fontos információkat szolgáltatva például az antennákat tervező szakértők számára.

A két PocketQube méretű, 5x5x10 centiméteres ATL–1 magánvállalkozásban, de a SMOG-csapat aktív részvételével került kifejlesztésre. Ez az eszköz akkumulátorokat hőszigetelő anyagokat tesztel majd az űr súlytalan, extrém hőmérsékleti viszonyai között.

A műholdak adását a Műegyetem elsősorban az E épület tetején található rádióállomással fogja végezni. A sajtóközlemény szerint a műholdjelek első hazai észlelésére a kilövés utáni 24 órában kerülhet sor, és ekkor fognak tudni biztos információkat mondani azok állapotáról, pályájáról és várható élettartamáról is.

Galéria megnyitása Az ATL–1 (balra) és a SMOG–P életnagyságú modellje

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ product.displayName }}
csak b2b
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap