Az Európai Bizottságnak rengeteg különböző feladata van, és arról is ez a szervezet próbál gondoskodni egy új gazdasági stratégiával, hogy a kontinens a továbbiakban is az élen járjon ipari és vállalati szempontból egyaránt. Miközben a környezet védelmére minden korábbinál nagyobb hangsúly helyeződik.
Minden kétséget kizáróan a legnagyobb jelentősége annak van az EU friss intézkedési tervében, hogy a klímasemlegességet el tudja érni minden téren. A cél az volna a döntéshozók szerint, hogy fenntarthatóság terén a gazdaság versenyképessége egy pillanatra se lankadjon, és 2050-ig elérje a klímasemlegesnek tekinthető állapotot. Ez nem lesz egyszerű feladat, ráadásul Európa digitális jövőjének megtervezése is létfontosságú emellett, szóval több szempontot is figyelembe kell majd venni a jövőbeli változások során.
Az EU az új iparstratégiát tekinti az egyik legfontosabb iránymutatásának. A döntéshozók tisztában vannak azzal, hogy a szellemi tulajdon védelme minden korábbinál fontosabb lesz, és olyan cselekvési tervet hoztak létre, ami segíti egyebek mellett a technológiai szuverenitás megőrzését. Az illetékesek tisztában vannak azzal, hogy a versenyszabályokat át kell alakítani, hogy azok a mai viszonyok között és a jövőben is megfelelően alkalmazhatóak legyenek. Az új iparstratégia része az is, hogy szeretnék a támogatásokat átláthatóbbá tenni minden szinten.
Lényeges az is, hogy az energiaigényes iparágak modernizálására és szén-dioxid-mentesítésére is oda kell figyelni. A háttérbe kell szorítani az olyan energiákat, amik nem megújuló vagy tiszta forrásokból származnak, és segíteni kell azoknak ez elérhetőbbé tételét, amik „zöldek”. A döntéshozók az iparstratégia keretében a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó cselekvési tervet is létrehoztak, és új, uniós gyógyszerstratégiát is alkottak. És a klímasemlegességért több szövetséget is létrehoz az Európai Unió, így jött létre például az Európai Tisztahidrogén-szövetség is. Az EU kizöldítené a közbeszerzéseket is a lehetőségekhez mérten, és dolgozik az ipari fórum létrehozásán.
Tisztában vannak azzal a döntéshozók, hogy napjainkban a kis- és a középvállalkozásokra (kkv-k) is oda kell figyelni, ezért a kkv fronton is nyújt stratégiai iránymutatást. Ennek egyebek mellett az lesz a célja egyebek mellett, hogy üzleti tevékenységüket az egységes piac egészén és azon kívül is folytatni tudják az érintettek, hozzáférjenek a finanszírozásokhoz, és jó pozícióba tudjanak kerülni a digitális és zöld átállásban.
Kiemelte az EU, hogy az egységes piac elképesztő előnyökkel jár azoknak a vállalakozásoknak, akik az Unión belül működnek, de azt is látja, hogy vannak olyan tényezők, amik továbbra is gátat szabnak a terjeszkedésnek. Annak érdekében, hogy ezeket az akadályokat sikeresen felszámolják, a döntéshozók elfogadták az egységes piaci szabályok végrehajtásának és érvényesítésének javítására vonatkozó cselekvési tervet. Becslések szerint a sikeres „akadálymentesítés” 713 milliárd eurós előnyt hozhatna az évtized végéig, tehát a következő 10 évben.
És ezzel még mindig nincs vége. A körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervvel az Európai Bizottság felvázolta a tudatos fogyasztók klímasemleges, versenyképes gazdasága felé vezető utat. Az új terv lényege, hogy a termékek életciklusának különböző szakaszaira kiterjedő intézkedések révén gazdaságunkat alkalmassá tegye a zöld jövőre, erősítse versenyképességünket, ugyanakkor védje a környezetet, és új lehetőségeket biztosítson a fogyasztók számára.
Az EU tisztában van azzal, hogy 2050-ig csak akkor tudja elérni a klímasemlegességet, ha ahhoz a fogyasztók fejében is változást ér el, illetve a termékeket fejlesztő vállalatokat abba az irányba tereli – akár határozott beavatkozásokkal –, hogy megfelelő módon fejlesszenek. A szakértők szerint a körforgásos gazdaságtól jelenleg nagyon messze állunk, túlzottan kevés dolog kerül újra felhasználásra, és a legyártott eszközöknek pedig nem elég hosszú az élettartama.
Fontos, hogy a Bizottság jogszabályt fog előterjeszteni a fenntartható termékekre vonatkozó szakpolitikáról. Ennek köszönhetően felgyorsulhat az a folyamat, aminek eredményeként a különböző termékek tartósabbak, hosszabb ideig használhatóak lesznek, és nem olyan anyagokból épülnek majd fel, amiket újból nem hasznosíthatnak a későbbiekben. A jövőben az eladatlan tartós árukat nem szabad majd megsemmisíteni, és csak megkötések mellett lehet majd olyan dolgokat forgalomba hozni, amik nem eléggé zöldek, újrahasznosíthatóak.
A vállalatoknak hozzá kell majd járulnia a tudatos fogyasztói magatartás elősegítéséhez azzal, hogy például nyomatékosan felhívják a vásárlók figyelmét arra, hogy a készülékeik miként javíthatóak. És a környezettudatosabb döntésre kell majd a tulajdonosokat rávezetni minden esetben. Biztosítani kell a fogyasztóknak a javításhoz való jogot.
Az elektronikai és IT eszközöknek az esetében az Európai Bizottság szerint el kell érni a hosszabb élettartamot, és arról is gondoskodni kell, hogy az ilyen jellegű hulladékoknak a begyűjtése a mostaninál sokkal hatékonyabban menjen – valamint a hulladék kezelése szakszerű legyen. Az akkumulátorok kezelését meg kell könnyíteni minden termék esetében, így az elektromos járművek és a mobilok esetében is. Biztosítani kell a fenntarthatóság lehetőségét a körforgásos gazdaság jegyében.
A készülékeknek a csomagolását úgy kell a jövőben kidolgozni, hogy azok teljes mértékben megfeleljenek a fenntarthatóságnak, és csökkenteni kell a túlzott csomagolást, hogy minél kevesebb anyag legyen ilyen célra felhasználva. Az újrafeldolgozott tartalomra új kötelező követelmények lesznek, különös tekintettel a mikroműanyagokra, a bioalapú és a biológiailag lebontható műanyagokra. Az EU célja, hogy a textil-újrafelhasználási piacot fellendítse, és növelje ennek az iparnak is a versenyképességét és fokozza az innovációt.
Kifejezetten fontos a Bizottság szerint az is, hogy az építkezések során is szempont legyen a fenntarthatóság. Egy átfogó stratégia lesz arra is, hogy környezettudatosabbá váljanak az építkezések, és ez előmozdítja a körforgásos gazdaság elveit az épületek vonatkozásában. Továbbá az EU búcsút mondana például az egyszer használatos csomagolásoknak az élelmiszerágazatban, ezek ugyanis sokszor okoznak komoly károkat, miközben számos esetben teljesen indokolatlanok. Az eldobható edényeknek és evőeszközöknek is olyan anyagból kell készülniük, amiknek az újrafelhasználhatóság megoldott.
Végül az Európai Bizottság arra is kitért, hogy a hulladékkeletkezést csökkenteni kell, a keletkező hulladékokat pedig egyre hatékonyabb módszerekkel kell menedzselni. A lehetőségekhez mérten olyan, magas színvonalú másodlagos erőforrássá kell alakítani a hulladékot, hogy az a másodlagos nyersanyagok piacán versenyképes legyen. Az EU szeretné minimalizálni a hulladékexport és az illegális hulladékszállítást, és meg fogja vizsgálni a hulladék elkülönített gyűjtésére és címkézésére vonatkozó modell bevezetésének lehetőségét a tagországok körében.
