A startablak július 30-án közép-európai idő szerint 13:50-kor kezdődik és nagyjából két órás. A kilövést a NASA honlapján, az űrügynökség Youtube-csatornáján és a Twitchen is lehet nézni, illetve a Planetary Society is tart egy virtuális startnéző eseményt (ez 13:30-kor kezdődik), amelyhez a regisztráció után ingyenesen lehet csatlakozni. A legújabb marsjárót egy Atlas V rakéta juttatja az űrbe, és az űreszközök várhatóan 2021. február 18-án landolnak a Marson.
A küldetés célja a marsi élet nyomainak keresése, vagyis annak közvetlen eszközökkel való feltárása, hogy léteztek-e valaha olyan körülmények a bolygón, amelyek lehetővé tehették a mikrobiális életet. Az űrjárművek emellett a Mars jelenlegi élhetőségét, és azt is vizsgálják, hogy milyen feltételek várnak a jövendőbeli emberi felfedezőkre az égitesten.
A Perseverance sok szempontból hasonlít a Curiosity-re, ugyanazt a vázat használták a fejlesztők, és a szerkezet, valamint a légidarus leszállórendszer is hasonló. Ami a különbségeket illeti, ezek közül a legjelentősebb, hogy az új rover magával visz egy fúrót, amellyel mintákat vesz majd az érdekesebb kőzetekből, és ezeket tartályokba gyűjti, így később lehetőség lesz ezek Földre való visszajuttatására is.
A küldetés másik érdekes és régóta várt szereplője az Ingenuity nevű apró helikopter. A kevesebb mint két kilogrammos eszközt méretes, több mint 1 méteres dupla rotorral látták el, amelynek tagjai percenként 2400-szor fordulnak meg. A Mars légkörének sűrűsége mindössze 1 százaléka a földinek, így komoly felhajtóerőre lesz szükség a pici eszköz reptetéséhez, még akkor is, ha a gravitáció viszont csak harmada a földinek. Hogy ez egyáltalán sikerülhet-e, az a küldetés egyik nagy kérdése: a minihelikopter fő célja, hogy általa teszteljék a marsi atmoszférában való repülés lehetőségét.
Az Ingenuity a Perseverance alvázán utazik, és a tervek szerint a februári landolás után 60 nappal kezdik majd leválasztani a roverről. Ehhez a marsjáró keres egy legalább 10x10 méteres, sima területet, majd a védőpajzs leválasztása után egy kar vízszintes helyzetbe igazítja a helikoptert, majd kiengedik annak lábait is. Ezt követően a légi jármű nagyjából 13 centiméteres magasságból lehuppan a marsi talajra, a Perseverance pedig odébbgurul, hogy a helikopter fel tudjon szállni. A pici légi jármű a tervek szerint az ezt követő 30 napban ötször repül majd a 3–10 méter közötti magasságban, nagyjából 300 méteres távokat járva be egy-egy repülés során.
Perseverance küldetésének szintén sokat várt eleme, hogy a rover két mikrofont is magával visz, így sikeres landolás esetén most először hallgathatjuk majd meg a Mars hangjait. Az egyik mikrofon leszállás közben fog működni, míg a másik a rover működése során üzemel majd, például akkor, amikor a SuperCam nevű műszer lézerével a sziklák összetételét elemzi. A rover célpontja a Jezero-kráter, egy 50 kilométer átmérőjű becsapódásnyom, amely az eddigi információk alapján egykor egy méretes tavat tartalmazott, így jó helynek tűnik az élet nyomainak keresésére.
Amennyiben a startra ma valamiért mégsem kerülne sor, a Perseverance-nek augusztus 15-ig van lehetősége elindulni, hogy kiaknázza a Mars és a Föld közeli helyzetét. Ha addig nem sikerül elindítani az űreszközöket, a küldetés két évet csúszhat, hiszen ebben az esetben valószínűleg ki kell várni a következő kedvező hasonló együttállást.
Sikeres indulás esetén a Perseverance immár a harmadik marsi küldetés lehet, amely ebben a hónapban kezdetét veszi. Ahogy arról korábban beszámoltunk, július 21-én az Egyesült Arab Emírségek is szondát indított a vörös bolygóra, július 23-án pedig elindult egy kínai marsmisszió is. Utóbbi keretében egy űrszonda, egy landolóegység és egy rover szállhat le a bolygóra, szintén jövő februárban. A kínai küldetés elsődleges célja, hogy víz és ősi mikrobák nyomait vizsgálja az égitesten. A kínai Tienven-1 szonda hétfőn egy remek fotót is készített a Földről és a Holdról: az űrszonda felvétel készítése idején 1,2 millió kilométerre járt, a Marsig összesen 55 millió kilométert kell megtennie.
