Idegi prekurzor sejtek beültetése révén a Gladstone Intézet és a Kaliforniai Egyetem szakértői képesek voltak helyrehozni néhány Alzheimer-kórban szenvedő egér tanulási képességeit és emlékezetét, gyakorlatilag egészséges szintre állítva vissza az állatok betegség által károsított kognitív működését. Az eredmények egyrészt bepillantást engednek abba, hogyan befolyásolják az agy működését bizonyos betegségek, másrészt reményt nyújtanak, hogy sejtbeültetés révén emberekben is lehetségessé válhat az Alzheimer-kór gyógyítása.
A normál agyműködés fenntartásához a serkentő és gátló működések egyensúlyára van szükség az idegi hálózatokban. Ha túlsúlyba kerül a serkentés, a sejtek sérülnek, idővel pedig elhalnak, a túlzott gátlás pedig az információ áramlásának rovására megy. Az Alzheimer-kóros betegekben ez az egyensúly borul fel, mivel a hippokampusz gátló neuronjai sorvadásnak indulnak, emlékezeti és tanulási problémákat váltva ki. A folyamatok beindulásában kulcsszerepet játszik két tényező, ezek egyike az apoE4 nevű génvariáns, amelynek jelenléte sokszorosára növeli az Alzheimer-kór felbukkanásának esélyét. A másik fontos dolog, hogy az allél meglétével valószínűleg szoros összefüggésben a betegekben béta-amiloid plakkok halmozódnak fel az idegsejtek közti térben, károsítva és elpusztítva a környező sejteket.
A szakértők a mostani kutatás során gátló neuronok elősejtjeit ültették be olyan idős egerek hippokampuszába, amelyek a már említett apoE4 allélt hordozták. A sejtek rövidesen fejlődésnek indultak, és működőképes gátló neuronokká váltak. A kutatók nagy meglepetésére a beültetett sejtek mindenféle probléma nélkül beépültek az idegi hálózatba, helyreállítva a betegség következtében károsodott tanulási képességeket és a memóriát is az állatokban.
Ahogy Leslie Tong, a kutatás vezetője elmondta, ez az első alkalom, hogy bárki hasonlóval próbálkozott. „Idős kísérleti állatokkal dolgozni sok szempontból kihívást jelent, ugyanakkor elképesztő volt látni, hogy a sejtek nem egyszerűen túlélték a beavatkozást, hanem aktívan befolyásolni is tudták az egerek viselkedését” – folytatta a szakértő. Bár a módszer embereken való kipróbálásához még számos akadályt kell legyőzni, egy napon a sejtbeültetés révén talán gyógyíthatóvá válhat a világszerte rengeteg ember életét megkeserítő betegség.
