A Caenorhabditis elegans átlagos élettartama napokban mérhető, így az állatoknak nincs sok idejük arra, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek a világról, és ezeket átadják az utódaiknak, így biztosítva azok nagyobb eséllyel való boldogulását. Az utóbbi évek kutatásai alapján azonban így sem feltétlenül hagyják előzetes tudás nélkül az új generációt és társaikat: horizontális emlékátadással biztosítják, hogy azok tudjanak a legnagyobb veszélyekről.
A fonálférgek közt rengeteg a szélsőséges környezetben is boldoguló faj, de az állatoknak így is vannak sebezhető pontjaik. Az egyik legnagyobb fenyegetést a bakteriális fertőzések jelentik számukra. A Princeton Egyetem kutatói legfrissebb kutatásukban azt vizsgálták, hogyan adják át a fertőzésre figyelmeztető emlékeket az állatok más, velük rokonságban nem lévő egyedeknek és utódaiknak.
A baktériumok elkerülésére figyelmeztető emlékek akkor formálódnak, ha a fonálféreg fertőzött táplálékot eszik, és megbetegszik. A kutatók úgy találták, hogy a patogénnel korábban nem találkozó más egyedek a fertőzött állatok testének maradványaival találkozva, vagy egyszerűen csak velük azonos közegbe helyezve is képessé válnak felismerni és elkerülni a patogént.
Korábbi kutatásokból kiderült, hogy a C. elegans RNS-molekulák révén több generáción keresztül képes emlékeket továbbadni. Ez nem nevezhető klasszikus öröklődésnek, hiszen nem a gének adódnak át, és az átadás generációról generációra egyre pontatlanabb lesz. De a dolog így is működik: a megfertőződött fonálférgek némelyike bakteriális RNS-t tárol el a beleiben, és az ilyen állatok utódai képesek felismerni és elkerülni a kórokozót, anélkül, hogy közvetlen, saját tapasztalatuk lenne vele.
A folyamatot részleteiben vizsgáló új vizsgálatokból az derült ki, hogy a férgekben egy retrotranszpozon felel az emlék átadásának képességéért. Azok az állatok, amelyekben jelen volt a Cer1 nevű szakasz, meg tudták tanulni, hogy a baktériumokat el kell kerülni, és ezt a tudást utódaiknak, illetve társaiknak is át tudták adni. A retrotranszpozonnal nem rendelkező egyedek viszont erre nem voltak képesek.
A vizsgálatokból az is kiderült, hogy a horizontális emlékátadás csak a P. aeruginosa nevű baktérium esetén működik a fonálférgeknél. Ami pedig az utódokat illeti, az állatok négy generáció távolságba képesek eljuttatni a patogénnel kapcsolatos ismereteket – ami nem is rossz, ha hosszú távú emlékekről beszélünk.
