A Tejútrendszer csillagainak mozgását vizsgáló eddigi legátfogóbb vizsgálat nem találta nyomát annak, hogy jelentős mennyiségű sötét anyag lenne a Nap szomszédságában. A széles körben elfogadott elméletek szerint csillagunk környezetében rengetegnek kellene lennie ebből a láthatatlan, rejtélyes anyagból, melynek jelenlétét csak gravitációs hatása révén lehet kimutatni. Chilei csillagászok egy most megjelent tanulmánya szerint azonban az elméletek és a megfigyelések nincsenek egymással összhangban.
Az Európai Déli Obszervatórium MPG/ESO 2,2 méter ármérőjű teleszkópját, valamint egyéb távcsöveket használva a kutatók több mint 400 csillag mozgását kísérték figyelemmel a Nap 13 ezer fényéves környezetében. Az adatok segítségével kiszámolták a Nap szomszédságban található anyagmennyiséget, amely négyszerese volt a vártnak. Ez azonban nagyrészt megfelel az általunk is megfigyelhető csillagközi por és gázok mennyiségének, és nem hagy helyet a sötét anyagnak. A kutatók szerint ez utóbbinak nagyon világosan fel kellett volna bukkannia az adatok között, de nem így történt: olyan, mintha nem lenne ott.
A sötét anyag nem látható, de gravitációs hatása van a környező anyagra. Egyes elméletek szerint a sötét anyag az a „ragasztó”, amely összetartja a galaxisokat, és megkülönbözteti ezeket a csillaghalmazoktól. A manapság hatályos elméletek többség egyetért abban, hogy a világegyetem tömegének 83 százalékát ez az anyag alkotja, annak ellenére, hogy szinte semmit sem tudunk ennek természetéről, és földi körülmények között egyelőre nem sikerült kimutatni jelenlétét.
A galaxisok kialakulásáról és forgásáról alkotott modellek szerint a Tejútrendszer egy sötét anyagból álló burokkal van körülvéve. ennek alapján gondolták úgy, hogy a Nap környékén jelentős mennyiségű ilyen anyagnak kellene lennie, mivel meglehetősen a galaxis széle felé helyezkedik el. A teoretikusok szerint a Tejútrendszer ezen részében egy Föld méretű térrészben 0,4‒1 kg sötét anyagnak kellene lennie. Ehhez képest a mérések legelfogultabb értelmezésével is maximum 70 grammnyi extra anyag gravitációs hatása észlelhető.
Ebből vagy az következik, hogy a galaxisunkat körülvevő sötétanyag-burok egészen más alakú, például sokkal elnyújtottabb, mint gondoltuk ‒ ez lenne a jobbik eset. A másik lehetőség ugyanis, hogy komoly probléma van az elméleti modellekkel. Az új eredményekből az mindenesetre kiderül, hogy elenyésző esély van a sötét anyag részecskéinek észlelésére a Földön, mivel egyszerűen nincs elegendő mennyiség belőlük a világegyetem ezen részén.
Az eredmények ellenére a Tejútrendszer továbbra is sokkal gyorsabban forog, mint amit a látható anyagmennyiségből meg lehetne magyarázni. Biztos, hogy hiányzik a tömeg jelentős része, és ezért valami felelős, így ha sötét anyag elméletét meg is cáfolják, a probléma akkor is fennáll: vagy valamit nem vagyunk képesek észlelni a galaxisok összetevőiből, vagy általunk ismeretlen fizikai elvek vannak működésben.
 
