Újfajta láthatatlanná tévő „köpenyt” mutatott be egy kínai kutatócsoport: az új módszer hatásosságát egy kiscica és egy aranyhal eltüntetésével demonstrálták. A technika egyelőre meglehetősen kezdetleges, a szakértők azonban azt állítják, hogy az eredmény fontos előrelépést jelent a láthatatlanság tudományának területén.
A mellékelt felvételen az aranyhal egyszer csak előbukkan a „köpeny” takarásából, míg a videó második felében a macska alsó testrészei tűnnek el a szemünk elől. A szingapúri Nanjang Műszaki Egyetem kutatói kivételesen nem metaanyagok révén, hanem egyszerű üveg elemek elrendezésével tették láthatatlanná az állatokat. A körbe elhelyezett elemeken áthaladó fény útja úgy módosul, hogy az gyakorlatilag kikerüli a „köpenyen” belül elhelyezett dolgokat.
A módszer, mint említettük, elég kezdetleges: egyrészt maga a „köpeny” látszik, másrészt csak bizonyos szögekből tekintve működőképes, mindenesetre hatásosabbnak tűnik a korábbi hasonló próbálkozások többségénél. A projektről beszámoló jelentésükben a kutatók ráadásul azt állítják, hogy némi fejlesztéssel lehetséges lehet az álcázó rendszert úgy beállítani, hogy az ezzel elrejtett objektumok semmilyen látószögből ne látszódjanak. A szakértők fő célja persze nem házi kedvenceink eltüntetése lenne, hanem a biztonságtechnika és a szórakoztatás területén alkalmaznák a metódust.
A kutatók által először tesztelt „köpeny” egy hatszögletű objektum, amely hat különböző irányból működőképes, ezt demonstrálja a halas kísérlet, amelynek során az álcába bújt halat egy kicsit biztatni is kellett, hogy kibújjon az akvárium látható részére. A fénysugarak megkerülik a hatszögletű térrészt, amely mögött ismét eredeti pályájukra visszatérítve haladnak tovább, így a háttérben lévő növények akkor is látszanak, amikor az előttük tartózkodó hal eltűnik a szem elől. A macska esetében csak közvetlenül szemben álló, vagy hátulról közelítő szemtanúk esetében működőképes az álca.
A kínaiak által alkalmazott technikát egy londoni kutató, Sir John Pendry dolgozta ki 2006-ban, a pekingi kutatócsoport volt azonban az első, akik hétköznapi üveg elemek segítségével is képesek voltak megvalósítani a hatást. Pendry maga is úgy véli, hogy nagyon fontos eredményről van szó, szerinte azonban a metódus lényege nem is feltétlenül az álcázás fejlesztése lenne, hanem a fény minden korábbinál kontrolláltabb irányításának elsajátítása.
