A Marvel képregények Hangyaembere egy fiktív szubatomikus részecske segítsége révén képes testének összezsugorítására úgy, hogy közben megőrzi szervezete erejét és egészséges működését, ráadásul bármikor vissza tud növekedni eredeti méretére. A Stanford és McGill Egyetemek kutatói nemrégiben hasonlóhatást értek el néhány hangya DNS-ének manipulálása révén, és bár a kísérleti alanyok nem váltak szuperhősökké, a kutatás fontos információkkal szolgálhat azzal kapcsolatban, hogy hogyan befolyásolják a gének kifejeződését a környezeti faktorok.
Sebastian Alvarado és társai a kutatás során azt akarták tanulmányozni, hogy az olyan egyénenként eltérő mennyiségi vonások, mint a testmagasság vagy a testsúly milyen módon alakulnak ki, és hogy ezeket mennyiben befolyásolják a gének kifejeződésének megváltoztatása révén a környezeti tényezők. A vizsgálatra a hangyák kitűnő alanyoknak tűntek, hiszen esetükben a génkifejeződés határozza meg a bolyon belüli szerepet. A hangyakolóniákban a királynő, a katonák és a dolgozók gyakorlatilag teljesen egyforma genetikai állománnyal rendelkeznek, fejlődésük korai szakaszában azonban bizonyos kémiai és táplálkozási faktorok eredményeként az egyes egyedekben eltérően alakul a gének aktivitása, változatos testméreteket, és egyéb jellegzetességeket produkálva.
A gének kifejeződésének szabályozása a legtöbb esetben a DNS metilációja révén történik: ennek során a genom bizonyos részeihez metilcsoportok kapcsolódnak, amelyek alapvetően meghatározzák, hogy a kérdéses gén mennyire lesz aktív az adott szövetben. Az állatvilágban zajló növekedési mechanizmusok jelentős részét szinte egyforma metilációs folyamatok szabályozzák, mondja Alvarado.
A kísérlet folyamán a szakértő és kollégái olyan hatóanyagokkal kezeltek hangyalárvákat, amelyek egyes esetekben fokozták, más alanyoknál gátolták a DNS metilációját. Eredményül a természetes populációban megfigyeltnél jóval nagyobb és sokkal kisebb hangyákat is kaptak. A változásokat egyetlen növekedési faktor génjéhezsikerült visszakövetniük: ennek a DNS-szakasznak az aktivitása a jelek szerint egyértelműen attól függ, hogy milyen mértékben metilált a gén, sőt: a szakértők kimutatták, hogy ha 20 százalékkal megváltozik a metiláció mértéke, a testméretben is 20 százalékos változás figyelhető meg.
Nagyon szoros összefüggés figyelhető meg tehát egy molekuláris szintű faktor és egy makromutató, vagyis a testméret alakulása között, mondja Alvarado. A hasonló megfigyelések pedig segíthetnek annak felderítésében is, hogyan váltanak ki a külső tényezők bizonyos betegségeket, és hogyan zajlanak az evolúciós változások.
