A Stevens Műszaki Intézet csapata újfajta módszereken dolgozik a megújuló energiák kiaknázására, és ezen munkájuk során hozták létre a bionikus rendszert, amelyben a baktériumok segítségével élő gombák képesek a napfény elektromos energiává alakítására. Ezt úgy érték el, hogy először 3D nyomtatással grafén nanoszalagokat, majd spirális csíkban baktériumokat nyomtattak az élő gombák kalapjára.
A cianobaktériumok ideális választást jelentettek a kísérlethez, hiszen rendkívüli hatásfokkal fotoszintetizálnak. A gombák pedig minden mesterséges anyagnál jobban képesek ellátni a baktériumokat tápanyagokkkal és nedvességgel. A termelődő elektromosságot grafén nanoszalagok vezetik el a baktériumoktól. A nanoszalagok lefutását úgy tervezték meg, hogy azok több ponton is érintkeznek a mikrobákkal, így még hatékonyabban tudják felvenni azoktól az elektromos energiát.
Az így létrehozott mesterséges bionikus szimbiózis működő, stabil rendszert alkot, amely tartósan képes egyesíteni a mesterséges és természetes összetevőket. A gomba kalapját megvilágítva a cianobaktériumok elektromosságot termelnek, amit a szalagok elvezetnek a műszerekhez. Bár a kísérletek során megtermelt áramerősség mindössze 67 nanoamper volt, a koncepció kétségen felül működőképes.
A szakértők szerint a rendszer skálázható és valószínűleg hatásfoka is tovább javítható, így idővel környezetbarát megoldást kínálhat az elektromos áram termelésére. A kísérlet legfontosabb hozadéka azonban talán nem is az, hogy egy napon esetleg gombafarmok révén működtetjük elektromos eszközeinket, hiszen lehetséges, hogy erre sosem kerül sor.
A lényeg inkább ott rejlik, hogy a hasonló, mesterséges elemekkel ötvözött szimbiózisok működnek, és másfajta baktériumokkal és élőlényekkel is működhetnek. A kísérletek során ráadásul az is igazolást nyert, hogy 3D nyomtatással komplex felépítésű kolóniák hozhatók létre a baktériumokból, amelyek a kutatást, de a mikrobák hasznosítását is előre lendíthetik.
