A Hayabusa–2 az űrkutatás története során második alkalommal juttatta a Földre egy aszteroida anyagának darabjait – az első ilyen küldetést a Hayabusa nevű szonda hajtotta végre 2010-ben. Utóbbi az Itokawa nevű égitestről, utódja a Ryugu nevű kisbolygóról hozott mintákat. A japán űrügynökség hétfői nyilatkozatában erősítette meg a sikeres mintagyűjtés tényét, miután elkezdték felnyitni a december 6-án földet ért kapszulát.
A tartályban a vártnál több, helyenként porított, helyenként szemcsés anyagot találtak, ráadásul a jelek szerint némi gázt is sikerült begyűjteni az aszteroidáról, amire még sosem volt példa. Ez, és a reméltnél több anyagminta több elemzést és kísérletet tesz majd lehetővé a japán kutatók, és a velük együttműködő nemzetközi szakértők számára, ráadásul így annak az esélye is nagyobb lehet, hogy a japánok más kutatóhelyeknek, például a NASA-nak is küldenek a mintákból.
A kapszula, ahogy már említettük, december 6-án ért földet az ausztrál sivatagban, és két nappal később érkezett meg Japánba. A konténert szállító szonda 300 millió kilométert utazott a Földig a Ryugutól, amelyet 2018 júniusában kezdett tanulmányozni. A Hayabusa–2 kétszer érintette meg a kisbolygót: először felszíni mintákat gyűjtött, majd egy robbantásos manővert követően a mélyebb rétegekből is mintát vett. A mintagyűjtések már végrehajtásuk során is nagyon ígéretesnek látszottak, hogy ténylegesen mennyire voltak sikeresek, azt csak a kapszula Földre érése után tudták megállapítani a kutatók.
A japán szakértők hétfői bejelentése szerint az első tárolórekesz nyílásánál sötét szemcsék, azon belül pedig homokszerű anyag és nagyobb szemcsék találhatók a kisbolygóról begyűjtött gázzal együtt. Hogy a Hayabusa–2 a poron túl nagyobb darabokat is begyűjtött, az óriási sikernek számít a kutatók elmondása szerint. A második tárolórekeszt, amely a felszín alatti mintákat tartalmazza, még nem nyitották ki, erre várhatóan a jövő héten kerül sor.
A mintákat a jelek szerint egyáltalán nem károsította a légkörbe való visszatérés és a földet érés, így azok gyakorlatilag érintetlen állapotban vannak. Ami azért fontos, mert a Ryuguhoz hasonló aszteroidák rengeteg új információt árulhatnak el arról, hogy hogyan és milyen anyagokból formálódtak a Naprendszer égitestjei. Valamint arról is, hogy a hasonló kisebbégitestek becsapódásukkal milyen anyagokkal gazdagíthatták a korai Földet. Egyes teóriák szerint a földi vízkészlet java hasonló objektumokkal érkezett bolygónkra annak kialakulását követően.
A Hayabusa–2 küldetésének ezen szakasza véget ért, de a minták analizálása még évekre munkát adhat a kutatóknak. Maga a szonda pedig továbbra is fent van az űrben, és várja a folytatást: az irányítók jelenleg azt fontolgatják, hogy az Apophis nevű aszteroida vizsgálatára vetik majd be, amely 2029-ben 31 ezer kilométerre közelíti meg a Földet.
