Ahogy arról korábban beszámoltunk, a széles körben vitatott kísérlet során egy kínai kutató két embrió genomjából kiiktatott egy gént, annak reményében, hogy ilyen módon ellenállóvá teszi őket az apjuk által hordozott HIV-vel szemben. A kérdéses CCR5 gén ugyanis általában szükséges a vírus sejtekbe való bejutásához, éppen ezért felnőttek esetében már létezik is olyan terápiás szer (Maraviroc), amelynek működése a CCR5-receptorok blokkolásán alapul. Az embrionális génszerkesztés kapcsán ugyanakkor kritikaként fogalmazódott meg, hogy egyrészt az nem biztosít védelmet a HIV minden törzse ellen, másrészt sokkal egyszerűbb módok is léteznek annak megakadályozására, hogy a HIV-vel fertőzöttek gyerekei ne kapják meg a betegséget.
Egy most megjelent kaliforniai kutatás szerint ugyanakkor a CCR5 blokkolása másra is jó lehet, aminek hatásait akár a kínai ikrek is élvezhetik majd életük során. Egy kutatócsoport Maraviroc-ot adott egereknek, és a rágcsálók ezt követően a korábbinál irányítottabban mozgatták végtagjaikat. Ez pedig a kutatók szerint a sztrók kezelése során is hatásos lehet, hiszen az agy funkciókárosodása nyomán éppen a test többi részének mozgatása okozza a legnagyobb gondokat az ilyen betegeknél.
Annak kiderítésére, hogy a CCR5 blokkolása vagy hiánya tényleg javíthatja-e emberekben a sztrók utáni felépülést, a kutatók a következő lépésben felvették a kapcsolatot egy izraeli kutatócsoporttal, akik több mint 400 enyhe vagy közepesen súlyos sztrókon átesett beteg felépülését követik nyomon. A vizsgált csoport azért kiemelten érdekes, mert sokan közülük nem rendelkeznek a CCR5 génjével, az askenázi zsidó népességből ugyanis hiányzik ez a DNS-szakasz.
Ahogy azt a szakértők előre remélték, a CCR5-tel nem rendelkező betegek gyorsabban és jobban gyógyultak fel az agyat érintő keringésösszeomlásból. Mind fizikailag, vagyis mozgásukban, mind mentálisan gyorsabban javultak, vagyis emlékezetük, beszédük és figyelmük is jelentősebben regenerálódott, mint a gént hordozó betegtársak esetében jellemző volt. A kutatók szerint erre az lehet a magyarázat, hogy a CCR5 hiánya megakadályozza az idegsejti kapcsolatok leépülését a sztrók közelében, a távolabbi agyi területeken pedig újabb kapcsolatok kialakulását segíti elő. A gént hordozó betegek agya ugyanakkor sokkal kevésbé képes erre a fajta „átrendeződésre”.
A szakértők rövidesen klinikai körülmények közt is tesztelni kezdik, hogy a CCR5 Maraviroc-kal való blokkolása hasonlóan jótékony hatású-e a sztrókbetegekre. A kutatók egyben óvatosságra is intenek, hiszen azt egyelőre nem tudni, hogy a gén hiánya milyen negatívumokkal jár. Korábbi kutatások például azt sugallták, hogy a gén fontos szerepet játszik az emlékképződés leállításában, ami fontos lehet ahhoz, hogy csak a lényeges eseményeket jegyezzük meg, és ne terheljük túl agyunkat.
