Az Európai Űrügynökség Venus Express nevű űrszondája minden eddiginél meggyőzőbb bizonyítékokat találtarra, hogy a Vénuszon még napjainkban aktív vulkánok léteznek. Bolygószomszédunk megfigyelése a vastag felhőréteg miatt számos akadályba ütközik, a korábbi űrmissziók radarvizsgálatai során azonban annyit már sikerült igazolni, hogy a Vénuszt vulkánok és ősi lávafolyások borítják.
A Vénusz azért is nagyon érdekes a kutatók számára, mert majdnem ugyanolyan méretű és hasonló összetételű, mint a Föld. A szakértők a korábbi vizsgálatok alapján úgy sejtették, hogy a bolygónak rendelkeznie kell valamiféle belső hőforrással, és ebben az esetben a hőnek valahogy el kell szöknie időnként, amire a vulkanizmus tűnik az egyik lehetőségnek. A rendelkezésre álló adatok és a bolygóképződéssel kapcsolatos teóriák alapján a Vénusz mai felszínéről úgy gondolják a kutatók, hogy az félmilliárd évvel ezelőtt intenzív vulkáni tevékenység nyomán alakult ki.
Azzal kapcsolatban azonban egészen mostanáig nem álltak rendelkezésre megbízható információk, hogy napjainkban mi a helyzet a Vénusz vulkánjaival. A felszínt és a légkört többféle hullámhosszon vizsgáló Venus Express 10 évvel ezelőtt indult útjára, és 2006 áprilisában állt pályára a Vénusz körül. A küldetés tavaly decemberben ért véget, miután a szonda kifogyott az üzemanyagból. Utoljára januárban sikerült kapcsolatba lépni az űreszközzel, amely azóta minden bizonnyal elégett a bolygó sűrű légkörében.
2010-ben a szonda adatait elemző szakértők egy tanulmányban arról számoltak be, hogy három vulkanikus régióban a környezettől eltérő infravörös sugárzást figyeltek meg. Úgy sejtették, hogy az intenzív sugárzás friss lávafolyásokból származhat, az információk alapján azonban csak annyit tudtak megállapítani, hogy a folyások 2,5 millió évnél fiatalabbak. Azt tehát nem sikerült tisztázni, hogy vannak-e aktív vulkánok a bolygón.
A következő bizonyíték 2012-ben kerültnyilvánosságra: a Vénusz felső légkörének kéndioxid-koncentrációja 2006−2007 folyamán gyors emelkedésnek indult, majd a következő 5 év során fokozatosan újra lecsökkent a korábbi szintre. Bár a változást elviekben a szelek megváltozása is okozhatta, az is elképzelhetőnek tűnt, hogy a nagy mennyiségű kén-dioxid vulkánkitörések nyomán került a légkörbe.
A legfrissebb adatoka Venus Express infravöröshöz közeli tartományban vizsgálódó kamerájának köszönhetőek. Az ezzel készült hőtérképeken a szakértők egyes területeken olyan helyi változásokat figyeltek meg, amelyek mindössze néhány nap alatt következtek be. „Több olyan eseménynek is tanúi voltunk, amelyek során a felszín egy pontja hirtelen nagyon forró lett, majd újra lehűlt” – mondja Eugene Shalygin, a Max Planck Naprendszerkutató Intézet munkatársa, a tanulmány első szerzője.
Mind a négy megfigyelt „forrópont” olyan régiókba esik, amelyeket a radarképek alapján mély repedések borítanak. Ez az első alkalom, hogy napi szintű változásokat sikerült megfigyelni ezen területeken, ami a szakértők szerint nagyon meggyőző bizonyíték arra, hogy a Vénusz napjainkban is aktív vulkánokkal rendelkezik.
Ahogy Wojciech Markiewicz, a tanulmány egyik szerzője elmondta, ezek a megfigyelések az űrszonda képességeinek határát feszegették, és a vastag felhők miatt rendkívül nehéz volt begyűjteni az adatokat. A felhők miatt nem lehet éles képeket készíteni a felszínről, így bár az említett kamera felvételein a forró részek több mint 100 kilométer hosszan terülnek el, a valóságban valószínűleg ennél jóval kisebbek. Az A jelű forrópont például a szakértők becslése szerint kevesebb mint egy négyzetkilométer nagyságú, és forró szakaszában 830 °C-ig emelkedik a hőmérséklete, messze meghaladva a környező területek 480 °C-os felszíni hőmérsékletét.
