A mesterséges intelligencia fejlődése az elmúlt években rohamléptekkel haladt előre, és tavaly óta igazából már a szemünk előtt megy az egész folyamat, és a teljesen átlagos felhasználók is megízlelhetik, hogy mire képes az MI. Ezzel önmagában nem lenne baj, de valójában a mostani világ egyszerűen erre még nincs felkészülve semmilyen szinten, és ezt hangsúlyozza egyre több szakember is.
Mostanra már nagyon sok kritikát hallottunk elsősorban a generatív MI szabadjára engedése okán, szinte folyamatosan záporoznak az aggodalmakat kifejező nyilatkozatok. Már fel sem kapjuk a fejünket egy-egy negatív hangvételű megszólaláson, viszont a napokban már Geoffrey Hinton is arról beszélt, hogy nagyon komoly félelmei vannak annak kapcsán, amit az utóbbi időben látott.
Hinton neve talán a legtöbb olvasónknak semmit nem mond, de egy olyan szakemberről van szó, akik az MI keresztapjaként szoktak emlegetni, méghozzá azért, mert annyira sokat tett a technológia fejlődéséért, és minden bizonnyal eléggé jó rálátása van arra, hogy milyen irányba tart a terület. Geoffrey Hinton 2018-ban megkapta a Turing díjat a mesterséges intelligencia fejlődésének megalapozásáért.
Ma pedig már azt mondja Hinton, hogy élete munkáját részben megbánta.
„A szokásos kifogással vigasztalom magam: ha én nem csináltam volna meg, akkor valaki más tette volna meg” – nyilatkozta Hinton egy friss interjúban a The New York Times újságírójának. „Nehéz elképzelni, hogyan lehet megakadályozni, hogy a rossz szándékú emberek gonosz dolgokra használják fel.”
A kutató tíz éven át a Google zászlaja alatt dolgozott a különböző nagy nyelvi modelleken és mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztéseken. Azonban inkább feladta ezt a munkáját, és kilépett a keresőóriástól, hogy nyíltan beszélhessen az aggodalmairól, hangot adhasson a félelmeinek. A távozása előtt Hinton közvetlenül Sundar Pichai-jal is tárgyalt, de ennek már nem volt jelentősége a felmondását illetően, azt ugyanis már hetekkel korábban jelezte a vezetés felé.
A Google a 2010-es évek elején egy felvásárlással szervezte be az akadémikus MI kutatót, egy olyan startupot vett meg, amit Geoffrey Hinton két diákjával közösen hozott létre. Sokat elmond a szerepükről ezen a téren az is, hogy az egyik diák időközben az OpenAI egyik vezető tudósává vált. Olyan fejlesztést hoztak létre neurális hálózat felhasználásával, ami képes volt felvételeken tárgyakat beazonosítani. A Google Lens mögött álló technológiához minden bizonnyal jelentős közük volt, de ez a munka ott nem állt meg, hanem elvezetett egészen a modern chatbotokig.
Hinton egyértelműen kijelentette, hogy teljesen elégedett volt azzal, ahogy a Google kezelte az MI fejlesztését, a baj akkor jött, amikor a Microsoft a színre lépett. A remondiak olyan lépésre kényszerítették a keresőóriást, ami túl korai volt.
Több hír szólt arról, hogy a Google-nél a mérnökök és más szakemberek próbálták azt elérni, hogy a Bardot ne vessék be a mostani helyzetben, de a vállalat nem hallgatta meg ezeket a kéréseket. Jó eséllyel Hinton is azok között lehetett, akik minden erejükkel azon voltak, hogy visszatartsák a céget ettől a lépéstől, de a dolog nem úgy alakult, ahogy szerették volna. Hozzátette a szakember utólag, hogy nem a Google-t akarja ezért hibáztatni, nem a cégnek szólnak a kritikái, hanem a technológia fejlődésének az irányával általánosan van gond.
A generatív MI folyamatosan hazudik, hamis állításokat hangoztat, hamis képeket készít. Lassan senki nem tudja megmondani, hogy mi igazi és mi nem.
Hinton a most leginkább kézzel fogható problémaként a félretájékoztatást emelte ki, de leszögezte, hogy ez igazából csak a felszín. Sokkal súlyosabb gondot jelent az, hogy az emberiség nincs felkészülve az MI bevezetésére, és egészen biztos, hogy úgy fognak munkahelyek megszűnni, hogy a dolgozók munkáját nem is képes rendesen helyettesíteni a mesterséges intelligencia. Még hosszabb távon a technológia valóban az emberiség ellen fordulhat fokozatosan, és saját kódokat írhat, futtathat, megkerülve az emberek fejlesztéseit.
Azt is elmondta, hogy az ilyen aggodalmaknak mindig is tudatában volt, de úgy gondolta, hogy csak 30-50 év múlva lehet olyan szinten a mesterséges intelligencia, hogy kellő tudással rendelkezzen. Lett volna idő bőven felkészülni a szabályozására. Ma azonban már teljesen máshogy látja a helyzetet Hinton, a piaci verseny ezúttal egy rendkívül káros és veszélyes folyamatot indíthat el. Minden illetékest arra sürget, hogy határozottan és gyorsan reagáljanak, még mielőtt valóban jelentős, akár visszafordíthatatlan károk történnek.
