2019-ben jelentek meg az első nagy példányszámban értékesített hajtogatható okostelefonok, bár azt is hozzá kell tenni, hogy igazából nem a Samsung, de még csak nem is a Huawei volt az első, aki ilyen terméket dobott piacra. A Royole FlexPai volt az első, de most nem erről lesz szó, hanem a Samsung fejlesztéseiről, amikbe most egy szakember némi betekintést engedett.
A Nokia 2008-ban villantotta meg a Morph koncepciót, ami mögött semmilyen valódi fejlesztés nem volt, de az emberek figyelmének felkeltésére alkalmasnak bizonyult. A Samsung viszont ugyanebben az évben tényleg elkezdett dolgozni a hajtogatható mobiltelefonon, illetve kezdetben még csak az ahhoz szükséges megjelenítőn. Erről Jason Noh, a Samsung Display egyik fejlesztője beszélt a napokban.
Több mint 10 éves fejlesztői procedúra előzte meg az első Galaxy Foldot, de onnantól felpörögtek az események.
2008-ban a Samsungnak még androidos okostelefonja sem volt, csak hogy egy kicsit kontextusba tudjuk helyezni, hogy mennyire sok idő telt el azóta. A Samsung Galaxy 2009-ben mutatkozott be, a Galaxy S széria pedig csak az azt követő évben indult. Akkoriban még az sem volt elterjedt, hogy kapacitív érintő kijelzője legyen egy készüléknek, és még az Apple is csak az első lépéseket tette meg az iPhone-nal.
Noh elmondta, hogy eleinte még az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy olyan hordozóanyagot találjanak, ami elviseli, ha meghajlítják, hiszen az AMOLED panelek merev felületre épültek eleinte. Az is nehéz volt, hogy megfelelő ragasztót hozzanak létre, a fejlesztőknek feladta a leckét annak az anyagnak az előállítása, ami a ragasztásról megfelelő tartósság biztosítása mellett gondoskodik. A ma alkalmazott UTG speciális felületi réteg pedig már a Galaxy Fold megjelenése után készült el, a Galaxy Z Flip kapott először flexibilis UTG „üveget” az egyszerűbb műanyag réteg helyett.
Jason Noh azt is elmondta, hogy idén a Samsung a Galaxy Z Flip6 és a Z Fold6 is hozott kijelzős innovációt, csak ez már kevésbé szembetűnő, de nem elhanyagolható. A flexibilis képernyők a megszokottnál több rétegből épülnek fel, ez nem új, de az idei készülékeknél egy az eddigieknél is komplexebb konstrukcióról beszélhetünk egy új réteg révén, ami viszont kivált több korábbi réteget. Így végeredményben vékonyabb lehet a panel.
Az STF (Shear Thickening Fluid) réteget a Samsung ötvözte a felső védelmi réteggel, az új anyagnak hála a panelek jobban bírják a nyomásokat, nem deformálódik a felületük olyan könnyen, mint korábban.
Az S Pen támogatás megoldása sem volt olyan egyszerű, mint ahogy azt a legtöbben gondolják, ennek ugyanis van egy külön érzékelő rétege a képernyő mögött, ezt viszont nem tudják jelenleg hajtogathatóra gyártani. A zsanér mentén az S Pen helyzetét a két oldal különböző értékelő felületei egy komplex számítással határolják be folyamatosan. Ez pedig még nem minden, alapból ugyanis a Galaxy Z Foldok belső fém merevítő rétege bezavarta az S Pen érzékelésé, tehát eleve úgy indítottak emiatt, hogy szénszálas anyagra cserélték a fém részeket.
Mesélt arról is Jason Noh, hogy a Galaxy Z Fold3 és Z Flip3 esetében a vízállóságot nehéz volt kivitelezni, de nekik sikerült ez elsőként. Ma már több olyan hajtogatható mobil van, ahol a vízállóság kisebb-nagyobb mértékben megoldott, de ehhez kellett a Samsung. A mérnököknek teljesen új gumitömítéseket kellett kidolgoznia, szinte semmit nem segített a fejlesztésnél a korábbi vízálló mobilokkal gyűjtött tapasztalat.
A por az első Galaxy Foldnál nagyon komoly gondot okozott, lényegében azért csúszott hónapokat a bevezetése, mert a port szinte egyáltalán nem bírta. Ehhez képest a Galaxy Z modellek harmadik generációja márt a post is elég jól viselte, és ezen a téren mostanra csak még jobb lett a helyzet. A porszemeket, apró szennyeződéseket egy külön „seprű” technológia tartja távol a belső szerkezettől. Ez szó szerint seprűként működik, csak nagyon finom optikai szálakból kialakítva, nem durva műanya sörtével.
A Samsung 2013-ban mutatott be több koncepciót a flexibilis megjelenítőkkel, amiknek egy része azóta sem valósult meg. A vállalat nagyon sok fejlesztésen dolgozik a színfalak mögött, az innováció soha nem áll le. De arra már nem tért ki Jason Noh, hogy mire számíthatunk a továbbiakban.
