Egy izgalmas kísérlet most megerősítette ezt a teóriát, és bizonyítékokkal szolgált arra, hogy az agy valóban újrajátssza a nappal történteket álmunkban, ami a szakértők elgondolása szerint fontos része az emlékek hosszabb távra való elraktározásának. Az emlékek konszolidálódására, megszilárdulására, vagyis ezek rövid távú emlékezetből a hosszú távú memóriába való átkerülésére a neurológusok szerint alvás közben – akár rövid szunyókálások közben is – kerül sor.
A folyamatot évtizedek óta tanulmányozzák embereken és más fajokon is, és az eddigi kutatások alapján úgy tűnik, hogy két fontos régió vesz részt abban: a hippokampusz és az agykéreg. A hippokampusz a tanulás és az emlékezés központjaként rendkívül plasztikus része az agynak, ahol az idegsejtek közötti kapcsolatok nagyon rövid idő alatt is képesek átrendeződni. Az agykéreg ezzel szemben kevésbé alakítható, így megbízható tárhelye lehet az emlékeknek hosszú távon is. Az emlékek megszilárdulása tehát az elméletek szerint az a folyamat, amely során a hippokampuszból a frissen formálódott emlékek átkerülnek az agykéregbe, amely jóval kevésbé hajlamos az adatvesztésre.
Ebben a folyamatban pedig a teóriák szerint fontos szerepet játszik az emlék alvás közbeni „újrajátszása”, erősíti meg Beata Jarosiewicz, a NeuroPace nevű cég vezető kutatója. A szakértő is kollégái most megjelent tanulmányukban egy olyan kísérletről számolnak be, amely alátámasztja ezt. Ami azért fontos eredmény, mert az újrajátszásra eddig csak más fajokban találtak bizonyítékot, emberekben mostanáig nem.
Ennek fő oka, hogy az ilyen vizsgálatokhoz nagyon invazív beavatkozásokra van szükség, mivel nagy felbontásban kell monitorozni az agyi sejtek működését. Ezért a szakértők két olyan résztvevőt vontak be a vizsgálatba, akiknek már korábban mikroelektródákat ültettek az agyukba. Az alanyok ugyanis mind a négy végtagjukra bénultak, és a BrainGate nevű klinikai vizsgálat résztvevői, amelynek keretében a beültetett elektródákkal számítógépes kurzorokat, robotikus végtagokat és más segítő rendszereket igyekeznek működtetni.
A NeuroPace vizsgálata során a résztvevők egy memóriajátékot játszottak, amelyben négy színes panel egyre összetettebb, felvillanó mintázatait kellett megjegyezniük, majd az elméjükkel irányított kurzorral reprodukálniuk, amit láttak. Mindkét alanynál többször is megismételtek egy sztenderd sorozatot, illetve ettől eltérő, kontrollnak szánt sorozatokat is beiktattak, amelyek viszont csak kétszer ismétlődtek. A kutatók menet közben folyamatosan monitorozták a résztvevők agyműködését.
A játékot követően mindig egy rövid szunyókálás volt beiktatva, amely során szintén követték a résztvevők agyműködési mintázatát. A pihenők során felvett idegsejti aktivitás elemzéséből az derült ki, hogy alvás közben ugyanazok a sorozatok ismétlődnek az alanyok agyában, mint játék közben. Vagyis a résztvevők pihenés újrajátszották a memóriajáték, jellegzetesen azzal a sorozattal, amely sokszor ismétlődött, és amelynek sorrendjét eddigre már elsajátították.
A kutatók elmondása szerint ez az első közvetlen bizonyíték arra, hogy a tanulás és az emlékképzés fontos része az ébren tapasztaltak megismétlése alvás közben, és bár még sok munka vár a teljes bizonyításra, az eredmények fontos adatokkal támasztják alá az emlékek megszilárdulásával kapcsolatos vonatkozó elméletet.
