Az oltóanyag, amelynek forgalmazására szerda délután az EMA ajánlása alapján az Európai Bizottság már meg is adta az engedélyt, 18 évesek és idősebbek esetében használható, minthogy a fiatalabb korosztályra még nem áll rendelkezésre elég adat. A Moderna oltóanyagát összesen nagyjából 30 ezer fő bevonásával tesztelték, akik fele a vakcinát, fele pedig hatóanyag nélküli placebót kapott. A hatásosságot nagyjából 28 ezer 18–94 év közötti olyan alany eredményei alapján számították, akik kapcsán nem volt kimutatható, hogy korábban átestek volna a fertőzésen.
A klinikai vizsgálatok során a vakcina 94,1 százalékban bizonyult hatásosnak a tünetes COVID-19 megelőzésében (14 134 vakcinált alanyból 11-nél jelentkezett tünetes betegség, míg a placebót kapott csoportban 14 037 főből 185-nél jelentkeztek tünetek). A védőoltás a magas kockázati csoportokban 90,9%-ban előzte meg a tünetes COVID-19 kialakulását. Utóbbi csoportokba azokat sorolták, akik a klinikai vizsgálat előtt krónikus tüdőbetegségben, szívbetegségben vagy májbetegségben szenvedtek, illetve túlsúlyosak, cukorbetegek vagy HIV-fertőzöttek voltak. A magas hatásosság a különböző nemeknél, illetve a különböző etnikai csoportokban is fennállt.
Arra vonatkozóan ugyanakkor még ebben az esetben sincs nyilvános adat, hogy a vakcináció a fertőzőképességet is csökkenti-e, vagyis megakadályozza, hogy a beoltottak továbbadják a vírust. Mindenki reméli, hogy így lesz, de az ennek kimondáshoz szükséges elemzésekkel még nem készültek el.
A Moderna vakcináját két adagban, 28 nap eltéréssel kell beadni. Az eddigiek során tapasztalt mellékhatások többsége enyhe vagy közepes volt, és a beoltás után pár napon belül megszűnt. A legtöbb esetben a beadási helyen tapasztalt fájdalomról és duzzanatról, illetve fáradékonyságról, hidegrázásról, lázról, megduzzadt, érzékeny hónalji nyirokcsomókról, fejfájásról, izom- és ízületi fájdalmakról, hányingerről és hányásról számoltak be a résztvevők. A védőoltás biztonságosságát és hatásosságát a jövőben is monitorozni fogják az EU-n belül és azon kívül is.
A Moderna a Pfizer/BioNTech oltóanyagához hasonlóan egy mRNS-vakcina, vagyis az oltással a vírus egyik fehérjéjét kódoló RNS-szakaszt juttatnak be a testbe, amely a sejtekbe bejutva legyártatja azokkal a kérdéses proteint. Ezt a fehérjét a sejtek kifejezik, az immunrendszer pedig idegenként azonosítja őket, és megteszi az ellenlépéseket. Az ilyen módon felkészített immunrendszer a tényleges vírussal való találkozáskor sokkal gyorsabban és hatékonyabban képes reagálni. Maga a testbe bejutott mRNS röviddel a vakcináció után lebomlik, azaz nem marad meg tartósan a testben, és nem módosítja tartósan a sejteket sem. Az immunrendszer viszont az oltás nyomán „beépíti” memóriájába a kérdéses fehérje gyors felismerésének képességét.
Hogy a Moderna oltóanyagából mikor és mennyi lesz elérhető az EU-ban, az egyelőre nagy kérdés. Az Unió előzetesen 80 millió, és opcionálisan további 80 millió dózisra adta le az igényét, de mivel ennek a vakcinának a fejlesztése (szemben a Pfizerével) jelentős részben az Egyesült Államok kormányának támogatásával készült, kérdés, hogy mikor tudnak érdemben elkezdeni termelni az európai piacra is. Főleg, hogy az EU elég később, csak november végén, a 3. fázis előzetes eredményeinek nyilvánosságra kerülése után foglalózta le az említett mennyiségeket. Ennek oka részben biztosan az, hogy a Moderna kapcsán nagyon sok volt a bizonytalanság, a cég mostanáig egyetlen piacra dobható terméket sem fejlesztett ki, és a kutatási adatokat sem kezelték túlságosan átláthatóan, például semmit sem publikáltak.
