Az erőmű egy mesterséges szigetre épül majd, és 2030-ban kezdheti meg működését. Először 3 millió, majd idővel 10 millió háztartás ellátására elegendő energiát fog termelni. A 10 gigawattos teljes kapacitású rendszer így a dán népesség energiaigényeinek másfélszeresét fogja tudni kielégíteni, vagyis bőven lesz felesleg, amit exportálni lehet.
A projekt kiemelkedő szerepet kap Dánia fenntarthatósági terveiben. Az ország vezetése tavaly ígéretet tett arra, hogy az üvegházhatású gázok szintjét az 1990-es szint 70 százalékával csökkentik, és teljes szénsemlegességet valósítananak meg 2050-re. 2020-ban teljesen felhagytak az északi-tengeri olaj- és gázkitermeléssel, ez a 34 milliárd dolláros sziget pedig, amely a legnagyobb építési projekt a dán történelemben, szintén óriási elköteleződést jelent a klímavédelem mellett.
A „sziget” nem sokban fog különbözni a tengeri szélerőművektől, azon túl, hogy egy erőműközpont is helyet kap a szélkerekek között. Ide fut be az egyes szélkerek által termelt elektromos energia, majd innen indul útjára a szárazföld felé olyan konfigurációban, amely megkönnyíti nagy területen való kiosztását. A tengeri szélerőművek nagy előnye, hogy magasabbra lehet őket építeni, mint a szárazföldön, így a turbinák 260 méteresek lesznek.
A szigetet 80 kilométerre a Jylland félszigettől tervezik megépíteni, de pontos helye még tárgyalás alatt áll. A szigetet a szárazfölddel összekötő elektromos rendszert tervező és majdan megépítő Energinet mérnökei novemberben kezdték el vizsgálni a lehetséges helyszíneket. Az egyik potenciális hely egy kiterjedt homokpadon van, ahol alacsony a vízmélység és optimálisak a szélviszonyok. A helyszín végleges kijelölése tavaszra várható, az építkezést pedig valószínűleg 2026-ban kezdik el. A munkálatokat kiterjedt vizsgálatok előzik meg, amelyek során többek közt a helyi élővilágra kifejtett hatást is vizsgálják majd.
A végleges konstrukció még tervezés alatt áll, így nem tudni hogyan fog kinézni. Ez jelentős részben függ a helyszíntől is, lehetséges, hogy egy tutajon foglal majd helyet a központi létesítmény, de az is elképzelhető, hogy egy megemelt homokpadra kerül. A terv azonban az, hogy a központ ne csak továbbítani, de átmenetileg tárolni is tudja az energiát, ha többlet van, amire éppen nincs szükség.
A dánoknak nem az egyetlen ilyen jellegű tervük. Az ország túloldalán, a Balti-tengeren szintén tervben van egy erőmű építése. A 2 gigawattos létesítmény egy természetes szigeten, Bornholmon kap helyet, és szintén szélenergiával működik. A rendszer Dániába és a szomszédos országokba továbbíthat majd elektromos energiát, az Energinet novemberben már meg is állapodott erről a belgákkal és a németekkel.
A dán erőművek fejlesztői azt remélik, hogy mindez csak a kezdet. Ahogy az offshore szélerőműveket lehetővé tevő technológiák fejlődnek, egyre könnyebben megvalósíthatóvá és működtethetővé válnak az ilyen projektek. A tengeri erőművekben pedig óriási a potenciál, a nagyobbik energiasziget egyik helyszíneként vizsgált homokpadon a becslések szerint 110 gigawattot lehetne kitermelni, vagyis a jelenleg tervezett mennyiség több mint tízszeresét.
