Egy 53 éves, klinikailag halott férfi lett az első ember, aki két vesét és egy teljes májat kapott egy génmódosított sertéstől. A család beleegyezésével végzett kísérlet során a férfi szervfunkciói majdnem öt napig fennmaradtak, és az eredményekről beszámoló tanulmány szerint az első 24 órában nem voltak jelei a szervek kilökődésének.

A legtöbb olyan beavatkozás, amelynek során sertésszervet ültetnek be emberbe – az úgynevezett xenotranszplantáció – csak egyetlen szervet érint. Kevés ember kapott eddig sertésszervet, köztük szívet, vesét, májrészt és tüdőt, és az Egyesült Államokban és Kínában jelenleg is folynak ezirányú klinikai kísérletek élő emberekkel.

A sertésvese és -máj egyazon beavatkozás keretében történő átültetése egyedülálló, mondja Leonardo Riella, a Massachusetts General Hospital orvos-kutatója, aki 2024-ben vezette azt a csapatot, amely elsőként ültetett át sertésvesét élő emberbe. Több szerv átültetése bonyolultabb, mint egyé: a beavatkozás hosszabb ideig tart, ami növeli a szövődmények kockázatát, és azok, akiknek több szerv átültetésére van szükségük, gyakran súlyosabb állapotban vannak, teszi hozzá a szakértő.

A vizsgálat demonstrálja, hogy a többszervi xenotranszplantáció lehetséges, mondja Wayne Hawthorne, az Sydney-i Egyetem sebésze és transzplantációs kutatója. Többszervi transzplantációkat már végeznek emberi szervekkel is, de a donorszervekből állandóan hiány van, ezért kezdték vizsgálni a kutatócsoportok a sertésvese használatát.

A sertésszerveket kapó férfi súlyos krónikus vesebetegségben szenvedett, majd agyvérzése lett, mielőtt az orvosok megerősítették, hogy agya nem működik. A mája egészséges volt, ezért azt egy szervre várakozó betegbe ültették át. A férfi egy olyan sertéstől kapott szerveket, amelynek genomját hat helyen módosították. Három emberi gént adtak hozzá a véralvadási problémák kockázatának csökkentése érdekében, három sertésgént pedig eltávolítottak, hogy megakadályozzák a szervek kilökődését.

A kísérletet végző kínai csapat beszámolója szerint a transzplantációt követő 19 órán belül a sertésmáj elkezdett epét termelni, és annak jeleit mutatta, hogy normálisan működik. A férfi kreatinin- és karbamidszintje – amelyek a vesebetegsége miatt emelkedettek voltak – a sertésvese átültetése után normalizálódott, ami arra utal, hogy ezek a szervek is működésbe léptek.

A műtét után 36 órával azonban a kutatócsoport kilökődésnek korai jeleit észlelte. Például a májban és a vesékben a sertéssejteket fokozatosan emberi sejtek váltották fel, ami arra utal, hogy a férfi immunrendszere idegenként azonosította a szerveket. A sertésmájban kisebb szöveti elhalások és vérrögképződés is megfigyelhető volt.

A szerzők azt is megfigyelték, hogy a beültetett szervekben megemelkedett az S100A12+ nevű, a gyulladásban szerepet játszó immunsejt szintje. Elképzelésük szerint ezeket a sejteket gyógyszerekkel lehetne célba venni a szervkilökődés hosszú távú kockázatának csökkentése érdekében.

Riella véleménye szerint a többszervi xenotranszplantációk valószínűleg nem válnak általánossá a közeljövőben, mivel egy ilyen beavatkozás rendkívül bonyolult és kockázatos, még emberi szervekkel is. De hosszabb távon az eljárás kétségkívül előnyös lehet azok számára, akik májelégtelenségben szenvednek, ami a vesék leállását is okozhatja, mondja a kutató.

A vizsgálatot végző kutatócsoport további beavatkozásokat tervez végrehajtani klinikailag halott embereken és élő majmokon, mielőtt élő embereket kezdenének operálni. Ehhez meg kell erősíteniük azt is, hogy nincs kockázata annak, hogy az emberek vírusokkal vagy baktériumokkal fertőződjenek meg a sertésszervekből.