Egyre többször érik adatvédelmi kritikák a nagy vállalatokat, akik elképesztő mennyiségű felhasználói információ felett „uralkodnak”. Azonban a mostani per egyáltalán nem a közelmúltban indult, lényegében már egy évtizedre tekint vissza, ugyanis eredetileg éppen 2012 februárjában vette kezdetét.
Rengeteg adatvédelmi per van folyamatban a Meta és társai ellen, és most az egyik leghosszabb ideje futó csoportos kereset közeleg a végéhez. A Facebook tulajdonosa elismerte a bűnösségét, ezzel pedig lényegében ráfordult az ügy a célegyenesre. Már csak az van hátra, hogy a bíróság jóváhagyja a felek megállapodását. A Meta pedig egyébként továbbra is tagadja, hogy hibázott, más okból kifolyólag döntött úgy, hogy inkább belemegy az alkuba.
A szóban forgó csoportos keresetnek rengeteg érintettje van, és egy 2010-es esetre vezethető vissza az alapja. Ugyanis 2010 áprilisa és 2011 szeptembere között a Facebook bizonyítottan követte azokat a felhasználókat is, akik éppen nem a Facebook felületén böngésztek. A vállalat erre a kedvelésre szolgáló gombot használta fel. A like gombja, ami lényegében több millió honlapon jelent meg korábban, egy olyan funkcióval is rendelkezett, hogy a háttérben lényegében bárhol követte az embereket, ahol csak megfordultak, és volt beágyazott gomb a kedvelésre.
A Facebook ezáltal illetéktelenül jutott felhasználói adatokhoz, amiket fel tudott használni a 2010-es évek elején a hirdetési rendszerében. Nagyobb hatékonysággal volt képes célba juttatni a reklámokat, ezáltal pedig a rendszere vonzóbbá vált a hirdetőpartnereknek a szemében, és felértékelődött, így tehát nagyobb bevételre tudott szert tenni. Sőt mi több, a Facebook mások számára is értékesíthette a felhasználói adatokat, amivel még több pénzhez jutott.
Annak ellenére, hogy a szabálytalanságok egészen egyértelműek voltak, 2017-ben egyszer elutasították a felpereseknek a beadványát, és akkor úgy tűnt, hogy nem tudnak győzelmet elérni az ügyben. De 2020-ban jött a fordulat, a szövetségi bíróság elfogadta a fellebbezést, és ezzel újabb vizsgálatok vették kezdetüket.
A bíróság megállapította, hogy a felhasználók számára gazdasági kárt okozott a Facebook működése, ugyanis egy adatgyűjtési törvényt sért. A döntés ellen a Facebook (is) fellebbezett, de a legfelsőbb bíróság elutasította a vizsgálatot, és a korábbi ítéletet hagyta érvényben. Lett volna még több lehetősége a mostanra Metává avanzsált cégnek, de úgy döntöttek, hogy belemennek egy megállapodásba, ami 90 millió dolláros kártérítésről szól.
Ezzel a mostani ügy lehet az Egyesült Államok történetének eddigi legnagyobb adatvédelmi ügye, ami megállapodással zárul. De egyébként a Meta továbbra is azt mondja, hogy nem hibázott. Azért ment bele az egyezségbe, hogy megkímélje magát és mindenki mást is a további pereskedéstől, aminek egyébként igen jelentős költségei vannak.
Állítólag a felperesek ügyvédei akár 26,1 millió dollárt is elkérhetnek majd a megnyert 90 millió dolláros összegből. Tehát a perköltség elviheti a megállapodási alapnak a 29 százalékát. Arról egyelőre nem esett szó, hogy az érintette hatalmas felhasználói tábor miként lesz a csoportos kereset végén kompenzálva.
A Metára a jövőben még nagyon sok ilyen és ehhez hasonló eset vár majd, amiknek a folyományaként lényegesen nagyobb büntetések fognak rá várni. Szóval nem kizárt, hogy kicsit már tényleg benne volt ebben a végkimenetben, hogy egész egyszerűen csak szeretne továbblépni, és más ügyekre koncentrálni az erőtartalékait.
